Mátyás, az államszervező uralkodó

Korabeli oklevelek dokumentálják és még ma is szájhagyomány őrzi, hogy Mátyás országjáró útja során egyetlen alkalommal járt Zalában is. Útban a szlavóniai hadjáratba, 1480-ban oklevelet keltezett az akkor még Zala megyéhez tartozó Alsólendván és Perlakon. A mai Horvátország területén található Perlakon ekkor adott várépítési engedélyt a bajnai Both családnak, a szlovéniai Alsólendván tett látogatásának emlékét pedig az ott élők még ma is élénken őrzik - mondta el Bilkei Irén főlevéltáros.

Mátyás uralkodása általános gazdasági fellendülést, jólétet hozott, ami vidéken is érezhető volt. Építkezések kezdődtek el, Egerváron várkastély és gótikus templom épült. A Nagykanizsa melletti Botszentgyörgyön is készült egy, az egervárihoz hasonló nagyságú várkastély, de ez nem maradt fenn.

Bilkei Irén hozzáfűzte: a jól kiépített államszervezet igényelte az írásbeliséget is. Magyarországon a középkorban még nem voltak egyetemek, a tanulmányokat Bécsben, Prágában vagy Krakkóban lehetett végezni. A kutatásokból kiderült, hogy ebben a korszakban megnőtt a külföldi egyetemeken tanuló Zala megyeiek száma.

Egervári László könyvgyűjtő, olvasó főúr volt, ezt igazolják az egervári várkastélyában megtalált könyvek. A régészeti ásatások során a botszentgyörgyi kastélyban is találtak könyvekre utaló nyomokat. A könyvek ugyan megsemmisültek, de a reformkorban a kódex sarkában bronzból készült papucsszerű lemezkét, könyvsarkot helyeztek el, amelyek a kutatásokon előkerültek.

Mátyás uralkodása alatt erős, központosított királyi hatalom jött létre, amire a török elleni védekezés miatt szükség is volt. A régi intézmények, a megyerendszer tovább működött, de Mátyás gondoskodott arról, hogy a határhoz közeli, déli megyék főispánjai katonák, híres hadvezérek legyenek. Egervári László kapitány 1475-ben került a megye élére, de főispán volt Zalában a legendás hírű hadvezér, Kinizsi Pál is.