Minden lehetőségre felkészültem
Sólyom László legújabb jelöltjét az Országgyűlés illetékes bizottsága támogatja, így nem kizárt, hogy ő lesz az új adatvédelmi biztos. Az sem, hogy nem. Kérdéseinkre Jóri András válaszolt – elfoglaltsága mértéke miatt e-mailben.
2008. szeptember 26. péntek 10:02 - Szalay Gergely
Felkészült már az elutasításra?Természetesen minden lehetőségre felkészültem. Szerintem egyébként ebben az esetben a bukás is siker minden jelöltnek: egy igazi win-win szituációról van szó, hiszen egyrészt maga a jelölés is megtiszteltetés, másrészt a jelölési eljárás is egy nagy kaland.
Ha nemet mondanak Önre, mi lehet majd ennek az oka?A képviselőknek joga és lehetősége, hogy bármely okból elutasítsák a jelöltet, ez rajtuk múlik. Amit tehetek, hogy megpróbálom meggyőzni őket alkalmasságomról.
Mennyit gondolkodott, mielőtt igent mondott a felkérésre?Egy estét, leültünk a feleségemmel, és megbeszéltük a dolgot. Egy ilyen pozíció ellátása páratlan szakmai kihívás, ugyanakkor elég hosszú távra kihatása lehet a közös életünkre: egy országgyűlési biztosnak több kötelezettsége van, mint egy ügyvédnek, kevés autonóm módon szervezheti meg az életét, más az időbeosztása, ez pedig mindkettőnket érint. Eddig haza tudtam ugrani délben is, hogy elvigyem sétálni a 13 éves ír szetterünket, ha megválasztanak, ez a feleségemre marad.
Túl a politikai huzavonákon milyen veszélyei, buktatói lehetnek ennek a posztnak?Nagyon sokrétű a feladat: csak a panaszügyek száma évente több ezer. Ezekre a panaszokra minden esetben a biztos aláírásával megy ki a válasz, vagyis minden egyes ügyet el kell olvasnia, meg kell ismernie aláírás előtt. Ehhez hozzáadódik a hivatal irányítása, a humánerőforrás-menedzsment, a sajtó gyors és pontos tájékoztatásával kapcsolatos feladatok, a jogszabályok véleményezése adatvédelmi szempontból. Mindezt koordinálni és ezen kívül új, innovatív módon választ adni az adatvédelem előtt álló aktuális kihívásokra - ez nagy elszántságot kívánó, de egyben rendkívül érdekes feladat.
Azt mondta, nem különösebben változtatna az eddigi gyakorlaton. Ennyire elégedett a magyar rendszerrel, vagy ennyire szűk lenne a mozgástere?Elég jónak tartom a magyar rendszert, de nem ez a magyarázata annak, amit mondtam, h
anem az, hogy az adatvédelmi biztos működésének a jogbiztonságot kell szolgálnia. Ha a biztos tíz éve vagy három éve valamilyen módon eldöntött egy kérdést, akkor helyes, ha ma is hasonlóan dönt - kivéve, ha a korábbi döntést explicit módon hibásnak tartja. Ekkor pedig jeleznie kell az eltérést.
Mik az adatvédelemnek azok a területei, amik valóban jól működnek?Fontos, hogy az adatvédelmi biztos nem csak az adatvédelemmel - tehát a személyek adatainak védelmével -, hanem az információszabadsággal is foglalkozik. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az állam adatai nagyrészt nyilvánosak, bárki jogosult azokat megismerni. Az adatvédelmi biztos elnevezése tehát némileg félrevezető: valóban "információs biztosról" van szó, aki egyszerre lép fel a p
olgárok adatainak védelmében és az állam adatainak nyilvánosságáért. Ha különösen jól működő területeket kellene kiemelni, akkor általában a panaszügyek intézését említeném, ez hagyományosan a biztos erőssége, ezt jelzi a magas ügyszám is.
Mik azok, amiken változtatna? Min enyhítene, min szigorítana?Fontos, hogy ez jogszabályalkotási kérdés: a biztos maga csak véleményezhet vagy kezdeményezhet jogszabályt, jogszabálymódosítást, a végső szó a jogalkotóé (illetve az alkotmányossági kontroll tekintetében az Alkotmánybíróságé). Magam támogatnám pl. a törvény fogalomrendszerének átdolgozását, illetve szankciórendszerének módosítását annak érdekében, hogy több európai ország hatóságához hasonlóan a magyar adatvédelmi biztos is kiszabhasson jogsértés esetén bírságot.
Az utóbbi időben egyre gyakrabban merült el egy bizonyos szélsőséges hangú portál (kuruc.info) kapcsán, hogy az adatvédelmi szempontokat neglihálták, mikor különböző telefonszámokat jelentettek meg. Ez ellen lehet-e tenni valamit, vagy maradni kell a bevált módszernél, félig-meddig titkosszolgálati módszereket alkalmazva?Ilyen esetben a kérdés az elkövető személye, amely természetesen csak az illetékes nyom
ozó hatóság által állapítható meg, adott esetben nemzetközi jogsegély igénybevétele útján.
Az informatikai adatvédelem az Ön egyik szakterülete, amire nagyobb súlyt helyezne ombudsmanként is. Mik itt a legfontosabb területek és szempontok – amik ráadásul szabályozhatóak is valamelyest, az internet „öngyógyító” jellegének ellenére is?Az adatvédelmi jog fejlődése nagyon erősen az informatikához kötött. Kezdetben nagy állami adatbázisok transzparenciáját kellett megteremteni, ma sok az adatkezelő, a számítógép, folyamatosan új technológiák jönnek, mások a veszélyek. A lényeg, hogy a biztos ismerje ezeket a technológiákat, ne ijedjen meg, ha a technológia szintjén is vizsgálódni kell. Igaza van abban, hogy az internet olyan médium, ami jellegénél fogva hajlamos kibújni az állami kontroll alól, vagy ahogy John Gilmore fogalmazott, "akadályként értelmezi a szabályozást, és megkerüli azt". Ezen segít egyrészt az önszabályozás, gondoljon pl. arra, hogy az adatvédelmi szabályokat mégis betartják a magyar neten, elég csak a nagyobb fórumok moderálási alapelveire utalni, amelyek szankcionálják személyes adatok közzétételét. Végső soron pedig a "jogmentes tér" mítosza mára eloszlott: az interneten is számos nyom marad az után, aki bűncselekényt követ el, és ennek alapján utolérhető.
Hogyan érezte magát a bizottsági meghallgatásokon?Mindkét bizottságban nagyon jó volt a hangulat, érdekes kérdéseket kaptam.