A celebek ártalmai helyett digitális egészségügyet

Egy afrikai segélyszervezet vezetője, bizonyos Jobs Selasie szerint is csak rosszabbodott a helyzet – és nőtt a korrupció –, mióta a híres celebek (Bono és a többiek) is adománykampányokat folytatnak, értelmesebb elgondolás helyett. Ám nem csak okok keresése és egymásra való mutogatás zajlik, hanem némi hosszú távú és „ténylegesen Afrika érdekeit szem előtt tartó” jótékonysági program is beindult. Akár követendő példának is tarthatnánk az ENSZ azon tervezetét, melyhez a Nokia is csatlakozott, vagyis a digitális egészségügy Afrikába való eljuttatását. „A Digitális Egészségügyi Kezdeményezés (Digital Health Initiative, DHI) olyan közcélú és magánjellegű együttműködés, amelynek célja innovatív modellek létrehozása révén az egészségügy fejlesztése és eljuttatása a fejlődő országokban élő milliók számára.” Kiemelkedő jelentősége van a betegségek (AIDS, malária, stb.) elleni harcban, valamint a gyermekhalandóság csökkentésében.

Azonban nem mindenki ennyire borúlátó: bizonyos elemzők szerint Afrika aranykorát éli - természetesen kizárólag gazdasági értelemben. A gazdasági növekedés szinte mindenhol négy-öt százalék körül mozog, sorban épülnek a tőzsdék (már több mint 1500 afrikai részvény adásvételét bonyolítják ott), és a befektetők is egyre jobban érdeklődnek a kontinens azon része iránt, ahol épp némi nyugalom van (ilyen hely például Zambia). A mezőgazdaság az ország legfőbb ágazata: a földek szinte bagóért vehetők, ám sajnos termőképességük messze elmarad az európai átlagtól, általában emberi gondtalanságból fakadóan (főleg túlzott növényvédő szerek használata okán), de több nagybefektető is igyekszik megoldani ezt a problémát a már megvett földjeiken. Virágzik a söripar (főleg az oda telepedett Guinness számára) és a mobilpiac is (amit a Vodafone ostromol kitartóan). Ráadásul egyre több Afrikai országban lesz gyakorlatilag is demokrácia, mely mint tudjuk, a világ nagy részének kardinális kiindulópontja.

Az AIDS szereti Afrikát

Viszont Afrika már nemigen szereti, ugyanis a világon itt a legelterjedtebb a fertőzés, embermillióktól elvéve az életet, ráadásul ezen tendencia csak fokozódik. Egy ENSZ felmérés szerint több mint negyvenmillió AIDS fertőzött él a világban, és ez a szám fokozatosan növekszik, (más felmérések szerint alig több mint 10 millió fertőzöttről van szó, ami nevetséges, ha azt vesszük, hogy csak Dél-Afrikában – ahol a legsúlyosabb a helyzet – 5.5 millió fertőzött él és ebből naponta nyolcszázan haláloznak el). Az UNICEF felmérése szerint a világon percenként egy gyermek és négy 29 éven aluli fertőződik meg a betegséggel.

Egyes elemzők, szakértők szerint „több régióban sikeresen küzdenek az AIDS ellen", ami kifejezetten biztató hír, s tényleg számottevő eredményeket értek el mind megelőzésben mind gyógyításban, de ennek ellenére a vírus tovább terjed, méghozzá napról napra erőteljesebben.

A tervekhez kapcsolható az a tervezet is, miszerint nagy tételben, jelentős kedvezménnyel elérhető AIDS teszteket és ún. generikus gyógyszereket hoznának forgalomba. Utóbbiak az eredeti gyógyszerrel hatóanyagaiban szigorúan megegyező, "után gyártott" készítmények, melyeket a költségek további leszorítása érdekében Indiában és Dél-Afrikában gyártanának. Ám az így kapott évenkénti megközelítőleg 150 dolláros ár sem elérhető jelentős kedvezmények nélkül a kontinens lakosságának többsége számára.

Sokak szerint jelentősen lehetne csökkenteni az AIDS fertőzést, ha jobban koncentrálnának a nők ellen elkövetett erőszakra, és az ez elleni kampányokra, ugyanis a kimutatások alapján a két tényező jelentősen összefügg. Tovább fokozza a helyzetet, hogy a kontinens néhány országban, ha valakinek nincs pénze, ismeretsége, képtelen megfelelő orvosi ellátáshoz, súlyosabb esetben akár tiszta vízhez jutni.

Jég a láthatáron

Azonban ha nincs víz, hát lesz jég: Dél-Afrikában például havazott, ami jelentős csodának számít, hisz az ország lakóinak nagy része még életében nem látott havat. A helyzet más területeken is kifejezetten jeges, az egész kontinenst átfedve. Szomália fővárosában például Iszlám szélsőségesek támadtak az Afrikai Unió békefenntartóira, minek hatására ezrek menekültek el, és legalább ötven halottal is számolni kell. A Tuaregek Szaharai lázadása évek óta tart, négy Madagaszkár közeli sziget és két atoll hovatartozásáról évtizedek óta diplomáciai csata dúl, és a Kongói helyzet sem tekinthető túl stabilnak, hiába folyt ott nemrég Afrika legnagyobb háborúja. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Burundiban kiújultak a belharcok (melyet talán sikerült elfojtani), Gambia dobálódzik némi euró reményében saját menekültjeivel Spanyolország kárára, Tunéziában még jobban megszigorodott az eddig is kemény cenzúra, és hogy ez közel sem az összes probléma mi a kontinens országait dúlja, akkor kaphatunk némi képet arról, hogy mennyire súlyos is a helyzet a fekete kontinensen.

Pedig hat különböző országban is lesznek választások (Angolában látszat választás – bár 1992 óta legalább ez megtörténik, Ruandában hasonló a helyzet, Szváziföldön szabályos választások, de csekély eredményre lehet csak számítani, mivel a király tart kézben mindent. Zambiában hirtelen elnökhalál miatt írtak ki választásokat, míg Ghánában két nagy párt csap össze a parlamentért és az elnökségért, Elefántcsontpart pedig polgárháborúból kissé felocsúdva járul az urnák elé, aminek kimenetele persze újabb háborúkat szülhet), ezektől mégse remélhető túlzott politikai arculatváltás.

Ráadásul a kivándorlás is nagy probléma: miközben néhány tucat ember hazatoloncolásán féléves viták zajlanak, addig heti szinten közel 500-1000 menekült éri el a spanyol partokat, főleg a Kanári-szigeteknél. A Transparency mostani felmérése szerint Afrika három országát kivéve mindegyik (Botswana, Mauritius és a Zöld-foki szigetek) ország korrupciós mutatója az egeket verdesi. A „föld tüdeje” – vagyis az Afrikába található őserdők jelentős része – pedig lassan, de biztosan zsugorodik. Mindezt elnézve, fagyos  idő következik, de nem csak számukra.