Licit nélkül elkelt

Hetekbe telt, míg az intézmény szponzorok segítségével elő tudta teremteni az alapárat, a 150 ezer forintot, arra viszont nem volt garanciája, hogy ha más licitálna a gyűjteményre, további összegeket is ki tudna fizetni. Mivel a fényképek az antikvárium tulajdonát képezték, Pastinszky Krisztinának módjában állt a kollekciót árverés nélkül eladni. Mint az MTI-nek elmondta, anyagi érdekeinél fontosabbnak tartotta, hogy közgyűjteménybe kerüljenek a fotó- és kortörténeti darabok.

A tétel 305 vizitkártyából és 95 úgynevezett kabinetképből állt, a fotók hátlapján a készítők reklámja a címmel, vagy a műhelyek litografált képével. Egyes ,,fényirdáknál" nyomon követhető a mesterek vándorlása, vagy terjeszkedése. A gyűjteményben sok ismeretlen, vidéki fényképészet munkája is megtalálható.

A Magyar Országos Levéltárnak is sikerült vásárolnia az aukción. 36 ezer forintért megvették az 1618. április 11-én kelt oklevelet, Mátyás király és német-római császár nemesi adománylevelét Húsvét István és mindkét nemű utódai számára. A papírra írt latin szöveg az uralkodó, valamint Leépes Bálint nyitrai püspök, Ferenczffy Lőrinc és Kohári György aláírásával, két vörös viasz gyűrűs pecséttel van ellátva. Kikiáltási áron, 100 ezer forintért jutottak hozzá a Magyarországi Tót Közművelődési Társulat alakulásával, működésével kapcsolatos, az 1885 és 1940 közötti időből származó irategyütteshez, amely magyar és szlovák nyelvű levelezés: politikai és kulturális kérdések köré csoportosuló kéziratos és nyomtatott dokumentumokból áll.

Néhány licitlépcsővel megemelve, 80 ezer forintért jutottak hozzá az 1618-ban kelt irathoz, a "Kolozsmonostori Szűz Mária Kolostor rendháza által, Bethlen Gábor fejedelem parancslevele értelmében kiadott, Bánffy Zsuzsanna birtokaira vonatkozó korábbi okmányok hiteles másolatához". Ezen okiratok megszerzését azért tartotta fontosnak a levéltár, mert valamennyi egyedi, egyetlen példány, több nem készült belőlük.

Az érdeklődő gyűjtőknek is sikerült bevásárolniuk a főként történelmi, jogtörténeti, családtörténeti köteteket tartalmazó kínálatból. A tizenhárom családtörténeti és címertani könyvet - Áldásy Antal, Czobor Béla, Tagányi Károly és mások munkáit emelt áron vitték el. Miként mind egy szálig elkeltek az 1848-49-es szabadságharccal foglalkozó kötetek (Görgei fegyverletétele 22 ezer forintért, Kossuth a forradalom végnapjairól 17 ezerért, Pap Dénes két kötetes Okmánytára Magyarország függetlenségi harcának történetéhez 48 ezer forintért).

Jól mentek a helytörténeti írások, Szirmay Antal Zempléni topográfiája (24 ezer forint), Balogh János Nagykanizsa hadtörténelmi leírása (50 ezer forint). A jogi könyvek közül a II. zsidótörvény, a törvény végrehajtási rendeletei, valamint a fasizmus üldözötteit védő jogszabályok gyűjteménye iránt volt érdeklődés. Verbőczi István törvénykönyvének 1637-es lőcsei kiadása 55 ezer forintot ért meg valakinek. 42 ezer forintot adtak Mária Terézia híres tanügyi rendelete, a Ratio educationis 1777-es első kiadásáért. A finnugor nyelvrokonság, a magyar és lapp sajátosságok hasonlóságát kifejtő munka, Sajnovics János 1770-es kiadású, latin nyelvű írása 120 ezer forintért került egy gyűjtőhöz.

Gronszky Samuel lengyel történész latin nyelvű munkája, "A szerencsétlen mohácsi vereség utáni jelentős eseményeknek, illetve Magyarország és Erdély kapcsolatának 1526 és 1663 közötti története" gyöngybetűkkel írt kéziratos könyv. Az 1666-ból való kézirat 100 ezer forintról indult és 170 ezer forintnál ütötték le. Bél Mátyás Adparatus ad historiam Hungariae... című, 1735-46 között megjelent munkájában kiadatlan, vagy nyomtatásban már megjelent, de nem közismert történeti kútfőket gyűjtötte össze. Az igen ritkán előforduló könyvért 180 ezer forintot adott egy gyűjtő.
Egy németeleméri plébános az 1800-as évek végén, nagybecskereki és temesvári nyomdákban, ötven kötetben jelentette meg a Történeti-, nép- és földrajzi könyvtárat. A ritkaságokért élénk licitverseny folyt, valamennyi tételért emelt árat adtak.