Ingyenessé kell tenni a vizsgálatokat és a kezeléseket

Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) képviselői több százezer, Csádban, Sierra Leonében és Maliban kezelt maláriás eset tapasztalatából kiindulva fogalmazták meg ajánlásaikat, amelyeket kedden Johannesburgban tartott sajtóértekezletükön ismertettek.

Miközben elismerték, hogy tetemes összegbe kerülne a malária megszüntetése, hangsúlyozták, hogy ez mégis elkerülhetetlen.

A legfontosabbnak az ingyenes kezelést és a gyorsteszt elterjesztését nevezték, valamint a falusi lakosság képzését, hogy a veszélyeztetett térségekben élők maguk is időben azonosítani és kezelni tudják az egyszerűbb eseteket.

Példaként a csádi helyzetet hozták fel, ahol egy év alatt az ingyenes vizsgálatoknak és gyógyszereknek köszönhetően tízezerről százezerre ugrott a kezelést igénybevevők száma.
A régióban élő falusiak 90 százaléka kevesebb mint napi egy dollárból tartja fenn magát. Számukra a kérdés úgy vetődik fel: "fizessek-e a kezelésért vagy vegyek ezen a pénzen élelmet?" - vázolta a helyzetet az MSF csádi munkacsoportjának vezetője.

"Az egészség pénzbe kerül, ez biztos. Kerül, amibe kerül. Meg kell csinálni" - szögezte le Seco P. Gerard, a belgiumi székhelyű orvosszervezet politikai tanácsadója.

Az ENSZ Szorítsuk vissza a maláriát elnevezésű kampánya a múlt hónapban kezdődött a moszkitók által terjesztett betegség elleni küzdelem felgyorsításáért. Végső célként a malária megszüntetését tűzték ki. Az ENSZ-program vezetője ésszerűnek nevezte az MSF ajánlásait.

Egyfelől a tesztvizsgálatokkal kiszűrhető, hogy tényleg maláriás esetről van-e szó, így elkerülhető a szintén sok emberáldozatot követelő félrekezelés. Emellett pontosabban meg lehet határozni a maláriában megbetegedettek számát is.

Az ENSZ-kampány a becslések szerint 2009-ben 5,3 milliárd dollárba, 2010-ben 6,2 milliárd dollárba és 2011-2020-ig évente további 5,1 milliárd dollárba fog kerülni. Az összeg részben az ingyenes tesztek és kezelések árát fedezi.

Az MSF most közzétett jelentéséhez ugyan nem volt köze az ENSZ-programnak, de a nemzetközi szervezet együttműködik az MSF orvosaival a betegség visszaszorításában.

A Föld lakosságának több mint a fele, 3,3 milliárd ember él maláriától veszélyeztetett területen. A betegség évi egymillió halálos áldozatának többsége gyermek. A túlélőknél pedig gyakori szövődmény az agykárosodás - állítják az ENSZ illetékesei.
"Ezek a számok még riasztóbbak, ha hozzátesszük, hogy megvannak az orvosi eszközeink a betegség diagnosztizálására és kezelésére. Csak az a baj, hogy nagyon kevés páciens jut hozzájuk" - magyarázta Gerard.
Az orvosszervezet tavaly 1,3 millió maláriás beteget látott el világszerte.
A londoni központú Malária Konzorcium igazgatója lelkesen fogadta az MSF javaslatait, ugyanakkor kiemelte, hogy a következő legfontosabb lépés a pénzügyi források megteremtése kell legyen, emellett az érintett országok politikai támogatásának és a változtatás iránti elkötelezettségének biztosítása.
A konzorcium egyébként Zambiában már vizsgálja, hogy milyen változást hoznak a falvakban a tesztek elvégzésére kiképzett egészségügyi munkások. Ennek a kísérletnek jövőre teszik közzé az eredményét - közölte a konzorcium szakértője.