Egyeztetés kacsáról, libáról a Parlamentben

A fideszes Font Sándor és Bagi Béla, az MSZP-s Herbály Imre, az SZDSZ-es Velkey Gábor, az MDF-es Karsai Péter és a KDNP-s Medgyasszay László közös javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben arra hivatkoznak, hogy a közelmúltban egy állatvédő szervezet bojkottfelhívást indított magyar és más nyugat-európai élelmiszerláncoknál a magyar hízott liba és kacsatermékek, illetve az ilyen terméket feldolgozók minden terméke ellen.

Szerintük ennek következtében a hazai termelő és feldolgozóipart jelentős kár érte, ami miatt indokolt, hogy az Országgyűlés kinyilvánítsa: a védendő nemzeti értékek részének tekinti a tradicionális hízott kacsa- és libamájtermelést, valamint elítéli a termékek elleni - a hat politikus szerint kifejezetten diszkriminatív - bojkottfelhívásokat.

Az ötpárti javaslatban ezért azt kezdeményezik, hogy az Országgyűlés fogadjon el határozati javaslatot, amelyben felkéri az Állatvédelmi Tanácsadó Testületet, hogy foglaljon állást a hízott kacsa - és libatenyésztés magyarországi gyakorlatának állatvédelmi és állatjóléti vonatkozásairól, és arról is, hogy e tevékenység kimeríti-e az állatkínzás fogalmát.

A javaslat szerint a fogyasztók számára biztosítani kell a tudatos vásárlói döntés meghozatalához szükséges feltételeket, ezért fontos lenne, ha a termékeken kiegészítő jelölés formájában feltüntetnék, hogy azt milyen "hízlalási technológiával takarmányozott állatból" állították elő. A hat politikus ennek kidolgozására a kormányt kéri fel.

Emellett az ötpárti javaslatban azt is kezdeményezik, hogy a kormány a termékeket ért erkölcsi és egyéb károk helyrehozatala érdekében támogassa a hízott kacsa- és libamájtermékek promócióját európai és más piacokon, valamint úgy vélik, hosszú távon megnyugtató megoldást jelenthet, ha a magyar kacsamáj és libamáj földrajzi jelzésként közösségi oltalmat szerez az Európai Unióban.

Az ötpárti egyetértéssel született indítvány arra is felkéri a kormányt, hogy a korábban országgyűlési határozatban deklarált hungarikumokról - beleértve a hízott kacsa- és libamáj előállítást - alkosson törvényt, valamint indítson ismeretterjesztő kampányt a közvélemény tájékoztatására.

Korábban a Négy Mancs Alapítvány kampányt indított a baromfifeldolgozó Hungerit Zrt ellen, hogy hagyjon fel a hízottliba- és -kacsacomb, illetve -mell, valamint a libamáj előállításával. Emellett feketelistára tette a szentesi céget, hogy a nemzetközi áruházláncok ne rendeljenek tőlük kényszertömött jószágokból előállított élelmiszereket. Az állatvédő szervezet képviselőivel még az agrártárcánál folytatott egyeztetés sem hozott eredményt.

A Hungerit szeptember 1-jével leállította a hízottáru feldolgozását az alapítvány nyomására, és azt közölte hogy emiatt az év végéig csaknem kétszáz dolgozótól kell megválnia, és 2,5-3 milliárd forint árbevételkiesést könyvelhet el.

Szeptember 19-én a Négy Mancs képviselőjének petíciót adtak át a Hungerit Zrt. dolgozói, akik elsősorban azt követelték, hogy az állatvédő szervezet haladéktalanul vegye le a Hungerit Zrt-t a német és osztrák áruházláncoknak küldött feketelistáról.

Gergely Zsófia, az állatvédő szervezet budapesti irodájának programvezetője a petíció átvétele után tárgyalásra hívta a Hungerit dolgozóinak képviselőit. A Négy Mancs programvezetője elmondta: a Hungerit Zrt. 200 dolgozójának elbocsátására az állatvédő szervezettől független gazdasági körülmények miatt volt szükség. Gergely Zsófia szerint ezt támasztja alá, hogy a Négy Mancs kampányának 2006-os elindulása óta, csak most állt le a termelés a Hungeritnél.

Bárány László, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke korábban arról számolt be, hogy Magyarországon évente mintegy 2.500-2.600 tonna liba- és kacsamájat állítanak elő kényszeretetéssel; az ágazathoz mintegy 2 milliárd forint bevétel és közel 5 ezer munkahely kapcsolódik.