A szakember szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) felállításával ugyan az önigazgatás rendszerére tért át a bíróság, azonban ez nem valódi önigazgatás, mivel nem az OIT határozza meg, hogy mekkora költségvetésből gazdálkodhat, hanem az Országgyűlés.
A Nézőpont Intézet tanácsadója, Gulyás Gergő arra hívta fel a figyelmet: évek óta tapasztalható, hogy az OIT által előterjesztett költségvetési javaslatnak mindössze felét fogadják el és rögzítik a költségvetési törvényben. Idén 107 milliárd forint volt az OIT javaslata, a költségvetési törvény tervezetében pedig csak 68 milliárd forint szerepel.

A bíróságok költségvetése - mint mondta - három nagy részből áll össze: 50 milliárd forintot terveznek bérkiadásra, 14 milliárd forintot a járulékokra és 10 milliárd forintot a dologi kiadásokra.
Bánáti János, aki egyben az OIT-nak is tagja, arra hívta fel a figyelmet, hogy különböző lobbiérdekek is dolgoznak a költségvetés elfogadásakor. Amikor az OIT elnöke évről évre elmegy a költségvetési tárgyalásokra a pénzügyminiszterhez, "bizonyos értelemben erőt kell mutatni", hogy fejezetgazdaként el tudja érni, hogy a végül törvényben rögzített támogatás közelítsen az OIT javaslatához.

"Természetesen vannak az OIT elnökénél erősebb érdekérvényesítésre képes fejezetgazdák, adott esetben a kormányon belül" - tette hozzá.

Mint mondta, a bírósági hatáskör kiterjesztést nem követte a fővárosi és Pest megyei bíróság létszámának növelése, miközben rengeteg ügyben kizárólagos hatásköre van ezeknek a bíróságoknak, valamint a cégek 90 százalékát a fővárosban és Pest megyében jegyezték be. Így ezeknek a bírósági ügyei is itt csapódnak le. A fővárosi parkolással összefüggő perek is százezres nagyságrendben jelentek meg a bíróságokon, ezek a körülmények együtt okozzák a fővárosi és Pest megyei bíróságok jelentős ügyhátralékát.

Véleménye szerint elegendő bíró van Magyarországon, az azonban "hihetetlen pazarlás", hogy bíróval végeztetnek olyan - például statisztikai munkát - amit mással, például a bíró kisegítőjével is lehetne.

Hozzátette: a megyei bírósági elnökök nem támogatják, hogy az ő státusaik, költségvetésük terhére csoportosítsák át a létszámot és a pénzt a fővárosi ügyhátralék ledolgozására, így a bírói és kisegítői létszám megnövelése csak extra forrás bevonásával történhet meg.

Megjegyezte: súlyos gondot jelent, hogy van néhány, emberi tartózkodásra alkalmatlan bírósági épület, és példaként a Pest Megyei Bíróságot hozta fel. Mint mondta, ezen is változtatni kellene.
Gulyás Gergő beszámolója szerint a jövő évi költségvetésben bírósági épületek felújítására 200 millió forintot terveztek a törvényjavaslat készítői, ez a közel 70 milliárd forintos bírsági költségvetés 0,3 százaléka.

Balsai István, az Antall-kormány igazságügyi minisztere, fideszes országgyűlési képviselő szerint hiba volt, hogy a bírósági költségvetés tervezését és menedzselését az OIT kapta meg.
Mint mondta, a bíróságoknak csak áttételesen, az igazságügy-miniszter személyében - aki szintén OIT-tag - van képviselete a kormányban. Véleménye szerint ebből - hogy "a kormányban nincs napi szinten képviselete a bíróságoknak" - fakad az, hogy az OIT az általa igényelt összegnek mindössze 50-60 százalékát kapja meg végül.

Szavai szerint jobb lenne, ha visszakerülne az Országgyűléssel közvetlen kapcsolatban lévő kormányhoz a bírósági költségvetés tervezése, menedzselése, a bíróságok szervezeti feltételeinek biztosítása.

Emlékeztetett rá: az OIT-nak jelenleg nincs elnöke, így kérdéses a testület érdekérvényesítő képessége a költségvetési tárgyalások során.

Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos, jelenleg az ombudsmani hivatal vezetője arra hívta fel a figyelmet: alapkérdés, hogy a független intézmények - mint a bíróság - költségvetése is független legyen.