A nyolcfős expedíció októberben indul Egyiptomba, hogy ott az el-Lahun nevezetű falu mellett elterülő rommezőt tanulmányozza. A Fájjum-oázis bejáratánál található mintegy 1600 hektárnyi területen négy éven keresztül fognak terepmunkákat végezni a csoport tagjai. A Szépművészeti Múzeum már régóta tervezte, hogy bekapcsolódik az Egyiptomban zajló régészeti kutatásokba, de csak most látta elérkezettnek az időt a cselekvésre.

Az El-Lahun Survey Project

A projektet Horváth Zoltán, a Szépművészeti Múzeum egyiptológusa vezeti, akihez az idén kerültek az addigi kutatások eredményei. A területen ugyanis egy kanadai régészcsoport dolgozott, de az ásatásvezető 2002-ben bekövetkezett halála miatt megakadtak a munkálatok. Az addig feltárt anyag a Szépmüvészeti Múzeum egyiptomi gyűjtemény osztályához került további elemzésre. Ez adta az apropót az expedíció indítására. Ehhez még hozzájárult, hogy a lelőhely állapota az utóbbi időben komolyan megromlott, ezért igencsak sürgőssé vált a kutatások befejezése.

Az El-Lahun Survey elnevezésű projekt egy nemzetközi kutatócsoportot rejt magában. A magyar szakembereken kívül egyiptomi, német és brit kutatók alkotják a csapatot, amelyben nem csak régészek és egyiptológusok vesznek rész, hanem földmérő és építészmérnökök. A területen nemcsak hagyományos régészeti munkálatok lesznek, hanem az ott fellelhető épületmaradványok részletes architekturális elemzésére, illetve a helyszín pontos feltérképezésére is sor kerül majd. Az ott található piramis és a hozzá tartozó épületek ugyanis a “szakrális építészet fontos állomásai, maga a település pedig az egyiptomi városrégészet iskolapéldája” - olvasható az expedícióról kiadott sajtóközleményben.

II. Szeszósztrisz fáraó sírja

II. Szeszósztrisz fáraó, aki i. e. 1897-1878 között uralkodott a XII. királydinasztia egyik uralkodója volt. A fáráó főleg arról volt nevezetes, hogy elsőként ismerte fel a Fajjum-oázis területe által nyújtott mezőgazdasági lehetőségeket. Hozzá fűződnek az első öntözőrendszerek kifejlesztései is. A hatékonyabb földművelés érdekében szabályozni próbálta a környéken található Bahr Juszufot, a Nílus egyik mellékágát, de nem járt különösebb sikerrel.

II. Szeszósztrisz síremléke a fáraó székhelyének közelében épült. A piramis eredeti alapja 105x105 méteres, de ami igazán érdekes benne, hogy jelentős szerkezeti eltérést mutat az előzőleg épült piramisokhoz képest. A sírhelyen fáraó piramisán kívül áldozati kápolna és a királyi család tagjainak aknasírjai is megtalálhatók. A piramis körzetében egy “Kahun” néven említett város romjai terülnek el. A város a késői Középbirodalom fontos regionális központ lehetett.

A temetkezési központot és település maradványait úgy száz évvel ezelőtt, egy W. M. F. Petrie nevezetű brit régész tárta fel, igen nagy felületességgel. Az általa hagyott feljegyzések éppen ezért sok pontatlanságot tartalmaznak. A sírkamra egyik érdekessége a vörösgránit szarkofág és a szintén ilyen kővel kibélelt kamrafalak. A műemléket a jövőben megszeretnék nyitni a turisták előtt is.

Ki fizeti a régészt?

„Az expedíció jelenlegi költségvetése 12 millió forint a négy évre, bár ez még növekedhet az idővel” – nyilatkozta Lévay Zoltán, a Szépművészeti Múzeum kommunikációs osztályvezető-helyettese. Az egész büdzsét a múzeum állja majd, de megpróbálnak külső támogatók is találni, aki segítséget nyújthat a projekt finanszírozásában. Abban az esetben, ha ez nem sikerül, a múzeum fizeti az egész cechet. „Ez egy olyan projekt, amely tudományosan bőven megtérül a múzeumnak” – mondta Lévay a Hírextrának. A Szépművészeti Múzeum éves költségvetése amúgy több mint egy milliárd forint, így bőven telik ilyen jellegű projektek finanszírozására is. „A Szépművészeti Múzeum a nemcsak kiállítások szervezésére jött létre, hanem ilyen jellegű műhelymunkákra is.”

Az egyiptomi expedíció ötlete Horváth Zoltán ötlete volt, miután megszerezte a kanadai kutatócsoport anyagát. A múzeum vezetése pedig egyetértett abban, hogy be kell fejezni a kanadaiak ásatási munkálatait. A múzeum ugyan most indít először ilyen jellegű expedíciót, de az ELTE Egyiptomológiai Tanszéke már több hasonló kutatócsoportot küldött Egyiptomba. „Jelenleg is dolgoznak kint magyar régészek, de nem a Szépművészeti Múzeum szervezésében” – mondta Lévay Zoltán. A jövőben is elképzelhetőek lesznek hasonló expedíciók, de egyelőre ez a négy éves projekt az egyetlen ilyen jellegű kutatómunka.