Felavatták Lengyel Balázs síremlékét

"Művem ércnél maradandóbb" - idézte a síremlék avatásán Horatiust Balla Zsófia költő, majd a zsidó hagyományt, a sivatagi népek tradícióját felidézve öt követ helyezett a síremlékre az olvasók és az utódok nevében.

Az első kő az 1946-ban indult Újhold alapítóját illeti, a Nyugat szellemi örökségét folytató, a folyóirat ízlésvilágát, értékrendjét legpontosabban megfogalmazó szerkesztőt - mondta Balla Zsófia.

A második kő arra emlékeztetett, hogy 1948-ban az Újholdat betiltották, és Lengyel Balázst A mai magyar líra című kötetéért személyes támadások érték. 1972-ben jelenhetett csak meg ismét könyve. A kiközösítetteket - az Újhold szerzőit - 1984-ben a pécsi Jelenkor szerkesztője, Szederkényi Ervin egy különszámmal hozta vissza a magyar irodalmi életbe. "A hosszú küzdés példája ez a történet" - mutatott rá Balla Zsófia.

Majd azt hangsúlyozta, hogy a magyar avantgárd legjelesebb alakjával, Kassák Lajossal Lengyel Balázs foglalkozott legtöbbet. "A mai ízléskánonok harcában is meglehetősen nagy szükség volna effajta befogadói készségre és nyitottságra" - fogalmazott a költő.

Lengyel Balázs nyíltan és egyértelműen szólt kritikáiban, de sosem volt kegyetlen, az ellenfelet soha meg nem alázta - ezt a tényt szimbolizálta a negyedik kő. Az ötödik pedig arra az emberre emlékeztetett, aki, bár maga is üldözött katonaszökevény volt, mások - Halász Gábor, Sárközi György, Szerb Antal - megmentésén fáradozott feleségével, Nemes Nagy Ágnes költővel. Hamis papírokat szerzett Radnóti Miklósnak is, aki azonban elutasította e gesztust 1944. március 20-án, a megszállás másnapján.

Balla Zsófia megemlékezését követően a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum képviselői megkoszorúzták a 2007 februárjában 89 évesen elhunyt József Attila- és Széchenyi-díjas író, irodalomkritikus síremlékét.