A konferencián áttekintik a közgazdasági tudományok oktatásának jellemzőit, elemzik az oktatás és a tudományos eredmények helyzetét 1948-tól napjainkig. A tanácskozáson felszólalni az egyetem korábbi rektorai: Berend T. Iván "Magyarország a közép- és kelet-európai átalakulásban" címmel, míg Palánkai Tibor Európai Unió, reformok, magyar érdekek címmel tart előadást.
A jubileumi esemény részeként a Budapesti Corvinus Egyetem díszdoktorává avatják Eric S. Maskin, Nobel-díjas közgazdászt.

Az egykori József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem megszüntetéséről és a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem létesítéséről szóló kormányhatározatot 1948. július 24-én tették közzé. Az erről szóló törvényt 1948. november 26-án terjesztették az Országgyűlés elé, s azt a ház december 10-én fogadta el.

Az új intézmény a korábbi közgazdasági kar helyén, a Szerb utcában működött, s 1950-ben költözött át a mai Fővám térre, a volt Vámház épületébe.

Az intézmény 1953-tól Marx Károly nevét viselte, 1990-től Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, majd 2000 és 2004 között Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) volt, miután beleolvadt az Államigazgatási Főiskola. A 2003. évi tanévben az intézményhez csatlakozott az egykori kertészeti egyetem három kara, (kertészettudományi; élelmiszertudományi; tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési), amelyek kiváltak a Szent István Egyetemből.

A kormány előterjesztésére az Országgyűlés 2004. június 14-i ülésén fogadta el a Budapesti Corvinus Egyetem nevet, amelyet a 2003 júniusában kiírt nyilvános névpályázat és az egyetemi tanács döntése előzött meg.

Az alma mater 2004. szeptember 1-je óta Budapesti Corvinus Egyetem. Hét karán, és azon belül az idén hatvanéves közgazdaságtudományi képzésben összesen 4836 elsőéves kezdte meg tanulmányait a mostani tanévben. Az intézményben összesen 17 ezren tanulnak.