50 éves a Jelenkor

A folyóirat a közép-európaiság egyik megtestesítője, s együttműködik a kelet-, dél-kelet-európai és a balkáni országok hasonló folyóirataival - mondta el Ágoston Zoltán főszerkesztő az MTI-nek. A határon túli magyar területeken élő, a korábban kényszerből eltávozott, s külföldön élő magyar írók mellett szlovén, osztrák, horvát, szlovák, cseh, lengyel, bosnyák szerzők kapnak helyet a lapban.

Hozzátette, hogy a folyóiratot Pécsett szerkesztik ugyan, de országos lap, ahol a mérce a jó irodalom, mindegy, hogy az író hol él, hogyan él, milyen politikai nézeteket vall, a művek minősége a mérvadó, s ez a folyóirat valamennyi főszerkesztőjének, köztük a mostaninak közös értékrendje.

A Jelenkor első száma 1958 októberében látott napvilágot, s első állandó főszerkesztője 1960 és 1964 között Tüskés Tibor volt. 1964-től 1987-ig, haláláig Szederkényi Ervin határozta meg a lap arculatát.

Az ő nevéhez kötődik az "új próza" rovat megindítása, amikor is a 70-es években Nádas Péter, Esterházy Péter, Lengyel Péter és kritikusuk, Balassa Péter játszották a főszerepet a folyóirat életében. Fontos írójuk volt Mészöly Miklós, aki Szekszárdon született és büszke volt dunántúliságára, s ő terelte a fiatal írókat a Jelenkorhoz.

Szederkényi Ervin halála után Parti Nagy Lajos és Csordás Gábor, majd Csuhai István jegyezte a folyóiratot. Csuhai most az Élet és Irodalom című irodalmi hetilap versrovatát szerkeszti. 1999-től áll a lap élén Ágoston Zoltán, akinek szerkesztési elvei illeszkednek a hagyományokhoz, neki is a minőség a meghatározó - jegyezte meg.

A Jelenkor előzménye a két világháború közti időre nyúlik vissza, amikor is a Várkonyi Nándor szerkesztette Sorsunk című folyóiratban olyan szerzők publikáltak, mint Weöres Sándor, Csorba Győző, Hamvas Béla, Kodolányi János, s a Sorsunkból indult az urbánus hagyomány, amely a mai napig jellemző a folyóiratra.

A közép-európaiság mellett a pécsi kulturális hagyományok őrzése is erős a folyóiratban. Olyan összeállításokat adott ki a Jelenkor, amelyek a pécsi kultúra leguniverzálisabb értékeit közvetítették, mint az ókeresztény emlékegyüttes, a középkori pécsi egyetem, vagy a Pécs 2011 Európa Kulturális Fővárosa című összeállítás - hangsúlyozta Ágoston Zoltán.

A Jelenkor 50 című jubileumi esten három korábbi főszerkesztővel, Tüskés Tiborral, Csordás Gáborral és Csuhai Istvánnal beszélget a mostani főszerkesztő, Ágoston Zoltán, majd a folyóirat nyolc szerzője: Balla Zsófia, Bertók László, Garaczi László, Kukorelly Endre, Méhes Károly, Meliorisz Béla, Tolnai Ottó és Tóth Krisztina tart felolvasást.

A Jelenkor októberi számában olyan írók művei jelentek meg, akik az utóbbi 10 évben erősen kötődtek a laphoz, mint Esterházy Péter, Nádas Péter, Darvasi László, Tandori Dezső, Parti Nagy Lajos. Különlegességként megjelentették Csordás Gábor szerkesztőségi levelezését szerzőkkel 1990-ből. Kiderül belőlük, hogy mi volt akkor a fő téma, miről szólt a világ és az irodalom - jegyezte meg a Jelenkor főszerkesztője.