Orbán a nemzeti függetlenségről
A nemzet politikai és gazdasági függetlenségének fontosságáról beszélt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke hétfőn a Fidesz-KDNP frakciószövetség Batthyány-örökmécsesnél tartott fővárosi megemlékezésén a nemzeti gyásznapon.
2008. október 6. hétfő 14:07 - Hírextra
Orbán Viktor az 1848/49-es magyar szabadságharc leverését követő megtorlásra, az Aradon kivégzettekre és Batthyány Lajos miniszterelnökre emlékezve azt mondta: a nemzeti függetlenség azóta is "imperatívusz" a magyar politikában, ezért "ne higgyük el, ne fogadjuk el, hogy az egyre nemzetközibbé váló világban már nincs értelme annak a kifejezésnek, hogy a magyar nemzet függetlensége".
A Fidesz elnöke hangsúlyozta: ha ugyanis ennek nincs értelme, akkor a parlamenti képviselők munkájának sincs értelme, és akkor a magyar választók leadott voksai sem szabad választást, csak egy mások által megírt színpadi játékot szimbolizálnának.
Mint mondta, a nemzeti függetlenség az a "sziklatalapzat", amelyre a magyar politika és a politikusok ma is, és az elmúlt 200 évben mindig felállhattak, és ha ez nincs a lábuk alatt, akkor mindent csupán homokra építenek.
Szerinte a magyar nemzet függetlensége, az "egymással összegabalyodó nemzetállamok" és "egymással összegabalyodó nagyvállalatok" korában is értelmes és fontos cél.
"Becsüljük meg hát elsősorban mi, parlamenti képviselők a nemzet függetlenségének eszméjét, becsüljük meg azokat az eleinket, akik a nemzet függetlenségéért áldozták az életüket, s mondjuk ki, hogy értjük, tudjuk, megtanultuk a leckéjüket, nincs fontosabb dolog, mint a magyar nemzet politikai és gazdasági függetlensége, amit a munkánkkal szolgálni kívánnánk" - mondta a Fidesz elnöke.
Horváth János, a Fidesz országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a Habsburg uralkodó csak az orosz cár segítségével volt képes leverni a magyar szabadságharcot, és ez a "visszapillantás is rávilágít arra az óvatosságra, ahogy mi, magyarok hajlamosak vagyunk szemlélni az orosz birodalmi törekvéseket".
Mint mondta, 1849-et 1944 követte, amikor az oroszok Budapestet pusztító csatatérré tették, 1947-ben a megszálló szovjet katonák űztek és hurcoltak el demokratikusan megválasztott politikusokat, majd 1956. november 4-én a szovjetek katonai erőszakot alkalmaztak.
Horváth János úgy fogalmazott: ma a történelem üzenete számára úgy hangzik, "mint harangok zúgása, amiből a kicsengő lélekharang az sikoltja, hogy Magyarország nem érzi jól magát, ez a Magyarország nem érzi jól magát, még jó, hogy a magyar nép tudja a gyógyulás módját, ez pedig a közélet önvizsgálata, aminek eszköze megkérdezni a népet, (...) úgy, hogy vizsgálódva újból megválasztja a képviselőit".
A frakciótagok a megemlékezés végén egy-egy szál rózsát helyeztek el a Batthyány-örökmécsesnél.
Forrás: MTI