Politikai nyilatkozattal nyugtathatják az íreket

"A tagállamok egyöntetűek abban, hogy nem kívánnak egy újabb szerződést tárgyalni, ezt a lisszaboni szerződést kívánják hatályba léptetni. Ez a lisszaboni szerződés pedig azt feltételezi, hogy minden tagállam megerősíti. A mai tudásunk szerint népszavazásra van szükség" - mondta Iván Gábor az MTI-nek az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülése után. Hangsúlyozta: nem zárható ki, hogy a megoldás újabb népszavazással található meg.

Az esetleges új népszavazás előtt a tagországok állam- és kormányfői valószínűleg kiegészítő nyilatkozatot fogadnak majd el, amely megnyugtathatja az ír választópolgárokat, kiemelve, hogy miről is szól valójában a lisszaboni szerződés. Volt már arra példa - a nizzai szerződés hatálybalépése előtt -, hogy a tagállamok egy nyilatkozatot tettek, amelyet a lakosság elfogadott - tette hozzá a szakállamtitkár.

Pontosan kell látni, milyen okai voltak az ír elutasításnak. Várhatóan az EU következő csúcstalálkozóján ad választ az ír kormány arra, hogy mi lehet a kiút a jelenlegi helyzetből - mondta Iván Gábor.

A következő népszavazás időpontját még nem lehet tudni, és erről valószínűleg az októberi csúcson sem nyilatkozik az ír kormány - mutatott rá a szakállamtitkár.

A jövő év első felében valószínűleg még nem lesz megoldás a lisszaboni szerződés ír elutasítása utáni helyzetre. Ez azt is jelenti, hogy 2009-es európai parlamenti választásokat még a nizzai szerződés alapján írják ki. Magyarország viszont arra készül, hogy 2010. január 1-jéig hatályba lép a lisszaboni szerződés - hangsúlyozta Iván Gábor.

Az írek nyáron utasították el az uniós reformszerződést. Írország az egyetlen olyan EU-tagállam, amelynek alkotmánya megköveteli, hogy népszavazás döntsön az ügyben. Ahhoz, hogy a lisszaboni szerződés életbe léphessen, minden EU-tagállamnak ratifikálnia kell a dokumentumot.