A minőségi jellemzők között szerepeltek a betegtájékoztatás módszerei, a betegek jogai, a megelőzés lehetőségei, a gyógyító beavatkozások és azok eredményei. Mindezeket pontozták és így alakult ki az a sorrend, mely az EU szívbetegeinek egészségügyi ellátását, gondozásának színvonalát mutatja.

A szívbetegségek fölismerése, a betegek gyógykezelése, gondozása Luxemburgban, Norvégiában és Svájcban a legmagasabb színvonalú. Arne Björnberg, a munkacsoport vezetője hangsúlyozta, hogy ebben a három európai országban költik a legtöbbet egészségügyre. Nem sokkal marad el Franciaország, ahol főleg a betegségek megelőzésében igen erősek. Ebben fontos szerepe van annak, hogy Európában a francia iskolák tanrendjében van a legtöbb tornaóra, a felnőttek is ott mozognak a legtöbbet és részben ezzel magyarázható, hogy az elhízás gyakorisága is aránylag kisebb Frankhonban, mint a környező országokban.

Arne Björnberg a volt kommunista országok közül Lengyelországot emelte ki, ahol a szív- és érrendszeri betegségek halálozása csaknem olyan, "elfogadható" mértékű, mint Németországban vagy Svédországban. A lengyelek kiemelkedően sokat költenek a teljes egészségügyi költségvetésből a szívbetegek ellátására.

A legtöbb európai országban a kockázati tényezők jól ismert listáján tudnának javítani: a dohányzás vagy a túlsúly csökkentése, a megfelelő táplálkozás terjesztése, a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség pontosabb kezelése, a rendszeres mozgás kedvezően befolyásolhatná a szív- és érbetegségek okozta halálozást.

Az előbbiek mellett a magyarországi eredmények jelentősen javulhatnának, ha a betegek tájékoztatása, a betegjogok érvényesítése, a szabad orvosválasztás, a szívgyógyászati szakvizsgálat lehetősége jobbá válna, mert a magyar szívgyógyászat főleg ezeken a területeken marad el a 28 pontból álló listán az európai adatoktól. A szívgyógyászok képzettsége, a beavatkozások eredménye szempontjából a hazai teljesítmény kiváló: ha csak ez számított volna, a 29 európai ország sorában nem kerültünk volna a 24. helyre.