Levél a csángóföldi magyarnyelvű misézés ügyében

Szili Katalin és Bogdan Olteanu román házelnök azt kéri levelében XVI. Benedek pápától, hogy tegye lehetővé a romániai Iasi Püspökség területén élő magyar ajkú csángók magyar nyelvű misézését.

Erről a két házelnök még áprilisi, csángóföldi hivatalos találkozójukon állapodott meg, ennek eredményeként közös levélben fordultak a pápához.Szili Katalin áprilisi látogatása "diplomáciai premier" is volt, mert nem volt még példa arra, hogy e Kárpátokon túli régióban bármikor is hivatalos látogatást tett volna magas rangú parlamenti delegáció.

A magyar házelnök akkor az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a magyar nyelv ma már hivatalos európai nyelv, amelyet érdemes tanulni és terjeszteni, Csángóföldön pedig különösen fontos ennek a nyelvnek az oktatása.

Szili Katalin a román képviselőházi elnök fontos gesztusaként értékelte továbbá, hogy hajlandó segíteni a csángóföldi magyar nyelvű misézés lehetővé tételében. A találkozón akkor arról is megállapodtak, hogy közösen írnak levelet a Vatikánnak.

A magyar, román és olasz nyelven írt levelet Bodgan Olteanu október eleji hivatalos budapesti látogatásán írta alá, ezután adták át a Szentszék magyarországi, illetve romániai képviselőjének.
Hegedűs Dóra, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke az MTI-nek úgy fogalmazott: kulcsfontosságú, történelmi pillanatnak lehetünk szemtanúi a moldvai magyar nyelvű miséért folytatott küzdelemben. A történtek diplomáciai szempontból is kiemelkedő jelentőségűek - tette hozzá.

Az elnök nagyon fontosnak tartotta, hogy éppen a román házelnök kezdeményezte a levelet. Nagyon fontos lépés, hogy nem egyoldalúan, Magyarországról indított kérésről van szó csupán, hanem a két állam egyik legnagyobb közjogi méltósága együtt lépett e kérdésben - emelte ki.
Mint elmondta: az anyanyelvű mise soha nem adatott meg a Kárpátokon túli magyarságnak. Utalt arra, hogy eredetileg latin, majd olasz nyelvű, napjainkban pedig román nyelvű liturgiát hallgathatnak csak a moldvai csángók a templomaikban.

A csángók számára ugyanakkor a legnagyobb összetartó, közösségformáló erő a hitük, a római katolikus vallásuk, amit az is jól mutat, hogy naponta egyszer vagy kétszer járnak templomba - mondta.

Hozzátette: a nyelvi megmaradás egyik kulcsa épp azért az lehetne, ha naponta egyszer vagy kétszer magyar nyelven hangozhatna el a liturgia. Ez már önmagában is megtartó ereje lehetne a nyelvnek, s nemcsak a magyar oktatási programban résztvevő gyermekeket, hanem az idősebbeket is elérhetné.

Az Európai Unión belül, amelynek Románia is tagja, természetes állapot lenne, hogy az anyanyelvhez való jog az ügyintézésben és a hit gyakorlásában is érvényesül - jegyezte meg a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke.Az Európa Tanács 2001-ben elfogadott, 1521-es számú ajánlása - felismerve a vallás fontosságát a csángók azonosságtudatában - kimondta: a csángók "római katolikus vallású, nem homogén csoportot" alkotnak, ezért lehetőséget kell nyújtani számukra az anyanyelvű római katolikus misék hallgatására, valamint arra, hogy egyházi énekeiket anyanyelvükön adhassák elő.

Sólyom László köztársasági elnök 2006 novemberében vatikáni látogatása során a szentszéki államtitkárral folytatott megbeszélésén jogi megoldást is javasolt arra, hogy a moldvai csángók magyar nyelven misézhessenek.A moldvai csángók anyanyelvű misézéséért indított 4.000 kilométeres kerékpáros zarándoklatot 2007-ben Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke is, aki útja során a Vatikánban petíciót adott át.

A moldvai csángók Románia Moldva tartományában élnek, s a negyedmilliós moldvai katolikus lakosság legnagyobb részét alkotják. A magyarul még tudó moldvai csángók száma a legutóbbi felmérések szerint 62 ezer körülire tehető, ez a népcsoportnak csak mintegy egynegyede.
Eredetüket illetően sok nézet kelt lábra, melyek mára abban kristályosodtak ki, hogy a moldvai csángók legkorábbi csoportját a Kárpát-medencébe be nem jött magyarok alkotják, de vannak közöttük Erdélyből kitelepített székelyek és más kitelepített vagy kitelepült erdélyi csoportok is. A Wikipedia internetes lexikon szerint a 15-17. század között magyar husziták és erdélyi menekültek csoportjai érkeztek Moldvába, az 1764-es madéfalvi veszedelem után pedig nagyszámú székely népesség telepedett ott le. Az utóbbiak leszármazottaik alkotják a mai magyar nyelvű moldvai csángók többségét - írják.

Néprajzilag megkülönböztethetők a Tatros-, az Uz-, a Szalonc-, az Ojtoz- és a Tázló-völgyeiben élő "székelyes csángók", akiknek anyagi kultúrája némi hasonlóságot mutat a csíki és háromszékivel, az Aranyos-Beszterce torkolatvidékén Bákó város közelében lakó "déli csángók" és a Moldova folyó Szeretbe ömlése táján, Románvásár közelében élő "északi csángók".