Nem volt kellően átlátható a vízummentességről történő egyeztetés

"Elfogadható a megszületett megállapodások szövege, de mindenképpen szeretném a jövőben figyelemmel kísérni azt, hogy ezek hogyan érvényesülnek a gyakorlatban" - mondta Jóri András, hozzátéve, hogy az egyeztetési folyamat nem volt kellően átlátható. Az ombudsmani hivatal azonban véleményezhette a szerződéstervezeteket, és több ponton sikerült is javulást is elérni a megállapodásokban.

Sikerült a szövegből kivetetni, hogy az adatokat az amerikai fél határrendészeti célokra használja fel és elhagyták a szenzitív adatok cseréjéről szóló részt is - sorolta Jóri András a részleteket.
Vannak azonban még bizonytalan pontok, hiszen a terroristagyanús személyek adatainak és a bűnügyi adatok cseréjéről szóló egyezményhez is kapcsolódik egy úgynevezett végrehajtási megállapodás. Arról azonban az adatvédelmi biztosi hivatalnak sincs információja, hogy mit tartalmaznak majd ezek a szerződések. Ezen kiegészítő megállapodások szövegét is a lehető legnagyobb terjedelemben nyilvánosságra kell hozni - hangsúlyozta Jóri András.

Bár a megállapodások mindenben eleget tesznek a magyar adatvédelmi szabályoknak, a magyar törvényeknek és az alkotmánynak, az Egyesült Államokban nincs olyan jellegű adatvédelmi jog, mint amilyen Európában létezik - mondta az MTI-nek Jóri András adatvédelmi biztos.

A múlt héten Peter Hustinx európai adatvédelmi ombudsman arról beszélt a távirati irodának, hogy aggályosak az amerikai vízummentesség feltételeként megkötött megállapodások az uniós tagállamok és az Egyesült Államok között. Aggodalomra ad okot, hogy az Egyesült Államok és az egyes uniós tagországok közötti tárgyalások nem voltak átláthatóak, a megszületett megállapodásoknak pedig csak egy részét hozták nyilvánosságra. Továbbra is hiányosak az információk arról, hogy valójában mit is tartalmaznak ezek az egyezmények - mondta az európai ombudsman az MTI-nek adott interjújában.

Peter Hustinx szerint problémák vannak a kicserélt információ arányosságával, nem lehet azt sem tudni, hogy mit jelent kitétel a hozzáférésről a nemzeti adatbázisokhoz. Így megvan a veszélye annak, hogy az Egyesült Államok nemcsak az egyes tagországok rendszereihez férhet hozzá az adatcsere során, hanem akár a schengeni rendszerekhez és más adatbázisokhoz is - tette hozzá.
Magyarország október 1-jén kötötte meg a vízummentességhez szükséges utolsó megállapodást az Egyesült Államokkal. A bűnügyi adatok cseréjéről szóló megállapodást azt követően írták alá, hogy tavasszal már megszületett a terroristagyanús személyek adatainak cseréjéről szóló egyezmény, ez után pedig a két ország megállapodott az elveszett és ellopott útlevelek adatainak cseréjéről.

A bűnügyi adatok cseréjéről szóló megállapodás többszöri csúszás után jött létre. Először július végén, augusztus elején szerették volna aláírni, később szeptember 10-e volt a határidő. Az Egyesült Államok szerint az amerikai fél hibájából csúszott a megállapodás, a magyar külügyminisztériumi szakemberek pedig arról beszéltek, hogy tisztázni kellett, milyen adatokat cseréljen ki a két állam.