Óriási verseny a fiatal tehetségekért

Az október 9. és 12. közötti tanácskozáson Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Macedónia, Magyarország, Németország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Törökország tudományos akadémiája képviseltette magát a legfelsőbb szinten. Részt vettek továbbá az Európai Akadémia, az Ázsiai Akadémiák Föderációja és a Harmadik Világ Akadémiájának vezetői is.

"A résztvevők meggyőződése szerint az akadémiáknak a tudománypolitikán kívül nagyobb szerepet kell vállalniuk az általános politika alakításában is. Még mindig a tudományos akadémiák a kiválasztás szigorú szabályai miatt a legalkalmasabbak arra, hogy mind a közélet kérdéseiben, mind más kérdésekben hiteles álláspontot képviseljenek. A konferencia záródokumentumában felsoroljuk azokat a lépéseket, amelyeket az akadémiáknak meg kell tenniük ahhoz, hogy ezt a hiteles vezető szerepüket megőrizzék" - mondta.

A konferencia ugyan nem az oktatásról szólt, ám nyilvánvalóvá vált, hogy minden európai országban probléma a kutatói utánpótlás. A résztvevők így az idő jelentős részében azzal foglalkoztak, mit tehetnek az akadémiák, hogy megértessék: a jövőnk múlik azon, hogy lesz-e elég "tudományos kutatást és fejlesztést végző ember".

Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council/ERC) által a közelmúltban a fiatal, majd a tapasztalt kutatóknak kiírt pályázatok kapcsán derült fény az európai "fejvadászatra".
"Európában azokért a kutatókért, akik bejutottak a pályázat második fordulójába, óriási harc indult meg. Hasonlóan ahhoz, ahogy a futballklubok igyekeznek a legjobb játékosokat megszerezni.

Egyes országok és kutatási szervezeteik igyekeznek magukhoz édesgetni a legjobbakat. Az, hogy Magyarország ebben a versenyben hogyan állja meg a helyét, döntő lesz az egész oktatás és kutatás-fejlesztés szempontjából. A legkiemelkedőbb kutatóknak olyan körülményeket kell biztosítani, mint Nyugat-Európában" - hangsúlyozta Pálinkás József, hozzátéve, hogy a pályázat "mellékhatásaként" megmutatkozott, milyen óriási hiány van tehetséges, a kutatómunka nehézségeit vállaló fiatalokban. Ezért az európai szinten jól teljesítő, tehetséges fiataloknak megfelelő körülményeket kell biztosítani.

"Semmilyen más megoldás nincs, ezeket a fiatalokat mindenáron itt kell tartani Magyarországon, ők lesznek képesek arra, hogy a magyarországi kutatóhelyeket a világban láthatóvá tegyék."
Ez részben a közvetlen anyagi megbecsülést jelenti, ám sokkal nagyobb gond a kutatási infrastruktúra megteremtése. Azokat a kutatóközpontokat kell megerősíteni, amelyek versenyképesek lehetnek.

Ezzel kapcsolatban Pálinkás József kitért az Új Magyarország Fejlesztési Terv K+F operatív programjára, amely szerint elsősorban a vállalati kutatások megerősítésre kell törekedni. Ám mint mondta, Magyarországon illuzórikus, hogy a nyugat-európai és amerikai ipari kutatásokkal versenyképes vállalati kutatóhelyeket lehet kialakítani.

"Csak akkor tudjuk fenntartani versenyképességünket, ha a meglévő kutatóhálózatot szelektíven megerősítjük. Csak azokat a kutatóintézeteket érdemes jelentős tőkebefektetéssel megújítani, amelyek ebben a versenyben ésszerű eséllyel indulhatnak. Jelenleg ilyen lehetőséggel az MTA kutatóhálózata és a nagy egyetemek rendelkeznek" - hangsúlyozta Pálinkás József.