Gyurcsány kontra Sólyom
Sólyom László Magyarország államfője külföldi látogatása alatt közölte: nem megy el a miniszterelnök által kezdeményezett nemzeti csúcsra, mert szerinte a grémiumnak nincs értelme. Az államfő szerint probléma, hogy a felelősségi viszonyok nem tisztázottak
2008. október 14. kedd 16:29 - Kőrösi Viktor Dávid
Tudja, meri, nem tesziHa valaki, akkor
Sólyom László, mint az Alkotmánybíróság első elnöke, alkotmányjogász ért az államhoz, s tudja, hogyan működik. A köztársasági elnök aktív szerepfelfogása már sokszor kritika tárgya volt, hol jogosan, hol alaptalanul, hol nézőpont kérdése volt a megítélés. Az azonban bizonyosan látszik, hogy Sólyom eltántoríthatatlanul megy a saját gondolatai után. Még ha nem megy, akkor is.
A nem cselekvés politikája is politika, azzal, hogy Sólyom nem megy el a nemzeti csúcsra, állást foglalt, s újra tengelyt akasztott a pártpolitikai elittel, politikai oldaltól függetlenül. Ugyan az összefogás örvendetes – mondta az MTI szerint –, azonban a testületben nem szakemberek vesznek részt, így a munka sikeressége is kérdéses, azon túl, hogy a fent forgó kérdésekre (nyugdíjrendszer, euróbevezetés) az elmúlt 18 évben szakmai alapokon sem sikerült választ adni, arról végképp nem beszélve, hogy az államfő nehezményezte, hogy a sajtóból szerzett tudomást a gyurcsányi ötletről.
Szakértelemhiány?Sólyomnak mindenesetre abban nem biztos, hogy igaza van, hogy szakértelem-deficites társaság ül össze. Valószínűleg azok a pártvezetők, akik a jelenlegi ciklusban döntéshozó pozícióban vannak szakmailag fel lesznek készítve, másfelől a pártvezetők az ilyen tárgyalásokon általában szakértőkkel felvértezve érkeznek.
A volt házelnökök és államfők szerepe inkább csak formális, az „illendőség” kívánalma a meghívásuk, ha már egy „nemzeti csúcsról” van szó.
Nyomás
Nemzeti csúcs
A 40-50 fős testülettől - résztvevőinek hétfőn postázzák a meghívókat - azt várja a kormányfő, hogy a következő hetekben kezdje el a munkát, és lehetőség szerint pár hónap alatt jusson el egy átfogó társadalmi-gazdasági megállapodás, a nemzeti felemelkedés programjának megalkotásáig.
Gyurcsány Ferenc azt kezdeményezte, hogy a nemzeti csúcs tegyen javaslatot az euró magyarországi bevezetésének dátumára, egy középtávú bérmegállapodásra, a nyugdíjrendszer átalakításának középtávú lépéseire és a szociális rendszer megújítására.
Forrás: MTI
Sólyomról tudjuk, hogy nem feltétlen egy dróton rángatható figura, s nem csak akkor, ha egy-egy politikai párt próbálja őt egy bizonyos cselekvésre rávenni, hanem akkor sem, ha mind az öt párt részéről direkt, vagy indirekt nyomás nehezedik a vállára. Azon túl, hogy
Gyurcsány Ferenc bejelentette: várja Sólyom Lászlót is, az ellenzéki pártok részvétele további legitimációt jelent a miniszterelnök kezdeményezésének, még akkor is, ha várhatóan eltérő elképzelésekkel ülnek asztalhoz a felek.
Lényegtelen?A miniszterelnök számára a „nemzeti csúcs” kiváló tematizációs eszköz, amiről a jövőben elég sokat fogunk hallani, különösen azért, mert Orbán Viktor is részt vesz a rendezvényen. Az államfő újra fityiszt mutatott a kormányfő számára, jelezve: nem tartja komolynak az ötletet, bár kétséges, hogy ennek bármilyen hatása lesz. Sólyom pártpolitikai szerepe akkor értékelődik fel, amikor egy megszólalásából valamelyik politikai oldal hasznot tud húzni, mondván: lám, az államfő is megmondta. Tipikusan ilyen volt a parlamenti Fidesz-frakció ülésteremből való kivonulásának kritizálása, valamint az „őszödi beszéd” nyilvánosságra kerülése után a Gyurcsány irányába való bizalomvesztésről elmondott televíziós beszéde.
Jelenleg azonban a helyzet más, a sólyomi döntésből egyik párt sem tud profitálni, így az államfő úgy tudja egyet nem értését jelezni, hogy az igazából alig bír politikai hatással. Sólyom Lászlónak tehát ebben a helyzetben nincs veszteni valója.
Nemzeti egység
Az Alkotmány betűje
29. § (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
Az államfő – az alkotmány szavai szerint – a nemzet egységét testesíti meg. Ez azonban nem csak az államfőre testál különböző feladatokat, de – elvileg – a politikai felekre is. Az államfő dolga igen nehéz, ugyanis egyszerre kell integráló személyiségnek és politikusnak lennie: az államszervezet őrködése és a nemzeti egység megtestesítése ugyanis nem feltétlenül politikamentes kategóriák. Sólyomnak tehát az a „szerencséje”, hogy politikai vonzata a távolmaradásának nem lesz, azonban – tegyük fel – ha a Fidesz se menne el a „nemzeti csúcsra”, valószínűleg újabb támadásoknak lenne kitéve.
Negatív megtestesítésLehet, hogy Sólyom László éppen azzal testesíti meg a nemzet egységét, hogy nem megy el a nemzeti csúcsra, oda, ahova egyébként a KDNP-n kívül minden politikai párt bizonyosan részt vesz. Ha ez esetleg így van, akkor az elgondolkodtató kell, hogy legyen a döntéshozók számára.