Az Európai Unió döntéshozói válságtanácskozáson vettek részt Párizsban, amelynek következményeként megállapodás született: az uniós államok milliárd dolláros segélyeket fognak adni a bankoknak, megóvva őket a tönkremeneteltől, s az állampolgárokat félretett pénzük elvesztésétől.

Ahol gyorsabbak voltak

Igaz, Görögország ez ügyben már előrébb járt, hiszen a görög kormány már bejelentette, hogy megvédi a betéteket, bármekkora összegről is beszélünk. Megállapodás született Írországban is, miután az Anglo Irish részvényeinek árából egy nap alatt 46%-ot veszített, a betétesek pedig pánikoltak, így – a The Times írása szerint – egy német betétes 1,5 milliárd eurót szeretett volna azonnal kivenni.

Az ír helyzet brutális mivoltát jól mutatja, hogy a teljes banki káosz elkerülése végett az ír kormány egy éjszaka alatt dolgozta ki a megoldási javaslatát, azt, hogy hat ír tulajdonban lévő bank számára garanciát vállal a kormány, így nyugtatva a betéteseket.

Párizsban is munka volt

Mindeközben Sarkozynek is megvoltak a maga gondjai. A Dexia, a Franco-Belgian és a Fortis problémájára a francia elnök, a belga miniszterelnök Yves LeTerme és a luxemburgi kormányfő Jean-Claude Juncker pillanatok alatt megoldást talált. A Benelux államok és Franciaország összesen mintegy 15 milliárd dollárt szánnak a bankcsődök elkerülésére.

Sarkozy ugyanakkor mindvégig éber maradt, s nem csupán a hazai problémákra figyelt fel, hanem – szokásához híven – gyorsan átvette a kezdeményezést európai szinten is: felkarolta Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök korábbi javaslatát, ami arról szólt, hogy az Európai Központi Bankban hozzanak létre egy válságalapot, valamint felvetette, hogy ehhez minden uniós tagállam a nemzeti jövedelmének 3%-ával járuljon hozzá.

A párizsi csúcs

Az uniós vezetők tehát nem jó hangulatban ültek össze, ennek megfelelően sikerült is eredménnyel felülni a tárgyalóasztaltól. A BBC tudósítása szerint 2009 végéig nyújtanának az államok kölcsönöket a bajba jutott bankok számára, valamint vásárolnának elsőbbségi részvényeket. A megállapodás azonban „csupán” egy keretegyezmény, amelyen belül az államok belátásának megfelelően cselekszenek.

A párizsi döntések jó irányba mutatnak – nyilatkozta a HírExtrának Békés Gábor, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa. A válság azonban nem most kezdődött. A Lehman Brothers csődje csak gyorsított a folyamatokon. A Lehmannal a világ minden táján kapcsolatban lévő pénzpiaci alapok összedőltek, a cég nem volt fizetésképes – mondta a kutató. Másik ok, hogy a többi bank is megijedt, hogy ha egy ekkora pénzintézet össze tud omlani, akkor ez bármelyikkel megtörténhet. Keletkezett tehát egy bizalmi válság, ami végiggyűrűzik a világon, a bankok egyre kevésbé kezdtek bízni egymásban, ami a pénzügyi piacok leállását eredményezte: a bizalmatlanság miatt megszűnt a kereskedés.

Ritkán fordul elő, de van

A HírExtra kérdésére Békés elmondta: most egy olyan válság van, ami ritkán fordul elő. Ez biztosan nagyobb, mint a 2001-es internetes cégekhez köthető lufi kipukkanása, nagyobb mint a ’87-es „fekete hétfő”, s nagyobb, mint az olajárrobbanás a ’80-as évek elején. Azonban – tette hozzá – kisebb mint az 1929-es válság, s a mai világgazdaság is sokkal jobb helyzetben van: az elmúlt húsz évben páratlan világgazdasági fejlődés történt, valamint a fejlett világban alapvetően békeidő volt. Talán többet tudunk a válságokról, a helyes kezelésről is. Az azonban mindenképpen része a világgazdaságnak, hogy időnként elkényelmesedik a világgazdaság és egyes eszközök árában "lufik" alakulnak ki. Több száz éve így van, hogy az árak bizonyos helyzetekben elszakadnak a valóságtól.

A kutató szerint a folyamat egy évvel ezelőtt indult, amikor az Egyesült Államokban a jelzálogpiac gondjai már jelentkeztek, az elmúlt hetekben-hónapokban csupán felgyorsult a helyzet. A következő egy-másfél év nagyon nehéz lesz, azonban elég komoly az az európai akciócsomag, amit létrehoztak, ez csillapíthatja is a pánikot, azonban még körülbelül három évig érezni fogjuk a válság hatásait.

Világgazdasági változás

A válság egyik kiváltója, hogy a pénzügyi szabályozás nem tartott lépést a pénzügyi innovációval – mondta Békés Gábor. A befektetési bankok által kibocsátott különbözőféle értékpapírok (pl. a jelzálog levelekre épülő papírok) mind az elmúlt pár évtized pénzügyi innovációjának eredményei, amelyekre a szabályozás nem reagált, ezért várható, hogy a válság után a pénzügyi ellenőrzés meg fog változni. „Akik arról beszélnek, hogy új Bretton Woods jön, azok valószínűleg elsősorban arra gondolnak, hogy le kell ülni nemzetközi szinten és olyan intézményrendszert kell alkotni, amelyik képes a nemzetközivé vált pénzügyi rendszert újra szabályozni” – tette hozzá.

Az államok kellenek

Békés Gábor szerint két dolgot kell tenni, s az európai lépések ebbe az irányba is mutatnak. Az egyik, hogy a bankokat fel kell tőkésíteni, mert ha nincs tőke, akkor nem lehet új hiteleket sem nyújtani a vállalatoknak, így a reálgazdaság visszaesik. A másik a piaci bizalom helyreállítása, amihez garanciavállalás és a különböző állami szervek direkt piaci aktivitása szükséges. Nem biztos, hogy ezek mindent vissza tudnának fordítani, de arra jók, hogy a teljes pénzügyi rendszer ne essen szét.