A leletből meghatározhatják, hogyan alakult át a gümőkór az évezredek során, ami jövőbeli hatékonyabb kezeléséhez is támpontot adhat. A tbc-baktérium által okozott fertőző betegség elsősorban a tüdőt támadja meg. Világszerte évente 9,2 millió embert fertőz meg és 1,7 milliót pusztít el. Az antibiotikumokkal szemben ellenálló törzsek terjedése egyre nehezebbé teszi a kór gyógyítását.

A betegséget okozó mikobaktériumok a vérárammal szétszóródhatnak és tüdőn kívüli tuberkulózis alakulhat ki. A csontokat érintő tbc főként a mellkasi és ágyéki csigolyákat támadja meg, de előfordul a térdben és a csípőben is. A csontszövetben a fertőzés kiterjedt szövetelhalást, csonttöréseket okoz.
A brit és az izraeli kutatók úgy vélik, anya és csecsemője csontjaira találtak rá Haifa mellett a tengerfenéken. DNS-elemzés és a csontokon lévő jellegzetes, tuberkulózistól származó elváltozások bizonyítják, hogy a 9000 éves, mára elsüllyedt neolitikus falu két lakóját a tbc baktériuma fertőzte meg - közölték a kutatók a Public Library of Science című online tudományos portálon szerdán.

További tesztek igazolták, hogy olyan baktériumtörzsről van szó, amely csak emberekben található és hasonló ahhoz a baktériumhoz, mely ma fertőzi meg tuberkulózissal az embereket. "A törzs, amelyet találtunk - amennyire megállapíthatjuk - azonos egyes baktériumokkal, melyek ma keringenek és fertőzik az embereket" - mondta Helen Donoghue, a University College munkatársa, a kutatócsoport tagja.

A korábban igazolt legrégebbi tbc-baktériumtörzset az időszámításunk előtti 3000 körüli időkből származó egyiptomi maradványokban találták.