Filmek és portréműsor Krúdy Gyula emlékére
Születésének 130. évfordulója alkalmából két filmmel és egy portréműsorral emlékezik Krúdy Gyulára a Magyar Televízió; az m2-n szombaton a Szindbádot és a Tizenhat város tizenhat leánya című tévéfilmet, a nagy író születésnapján, jövő kedden pedig az Írón
2008. október 15. szerda 19:18 - Hírextra
Közleménye szerint szombat délelőtt Krúdy Gyula egy elbeszélésének tévéfilmváltozatát, a Tizenhat város tizenhat leánya című alkotást láthatják a tévénézők. A 15. század elejére, Zsigmond király korába kalauzoló történetben az író szepességi legendákat dolgozott fel sajátos leleménnyel; az eredetileg leányregénynek szánt művet 1911-ben jelentette meg Krúdy a Magyar Lányok hasábjain, az 1983-as tévéfilm-adaptációt a többi közt a Tündér Lalát és a Kincskereső kisködmönt is megfilmesítő Katkics Ilona rendezte.
Szombaton este a legismertebb regényadaptációt, Huszárik Zoltán 1971-ben bemutatott Szindbád című mozgóképét vetítik, amelyben Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva és Dajka Margit felejthetetlen alakításában elevenednek meg az Ezeregyéjszakából "kölcsönzött" hajós emlékei.
Krúdy Gyula születésének 130. évfordulóján, jövő kedden Czigány Zoltán és Gál Katalin portréfilmjét láthatják a nézők. Az Írónak, semmi másnak? című filmben Krúdy életének, s egyben műveinek emblematikus helyszíneire, a Margitszigetre és Óbudára kalauzolják el az érdeklődőket az alkotók, megszólaltatva Krúdy Annát, az író unokahúgát, valamint Czére Béla irodalomtörténészt is.
Krúdy Gyula felvidéki eredetű nemesi családból származott, de ő maga már Nyíregyházán született 1878. október 21-én. A nyírségi és szepességi tájak hangulata egész életében elkísérte, történeteinek nagy része itt játszódik, illetve egy másik, félig-meddig szintén képzeletbeli tájon, a régi Pest-Budán. Még nem volt húsz éves, amikor első novelláskötete megjelent, országos hírnevet azonban csak harmincon túl, a Szindbád-sorozattal és A vörös postakocsival szerzett.
Prózája sajátos jelenség a 20. századi magyar irodalomban. A késői romantika stílusjegyeit ugyanúgy felfedezhetjük írásain (életműve több mint hatvan regényt, több ezer elbeszélést és újságcikket tartalmaz), mint a modern művészeti áramlatok, elsősorban az impresszionizmus hatását.
Regényeiből és novelláiból számos film készült, Zsurzs Évát, Horváth Z. Gergelyt és Hajdufy Miklóst ugyanúgy megihlette mint Huszárik Zoltánt.
Forrás: MTI
