Madarassy István a tárlaton mintegy 65-70 munkáját mutatja be, vörösrézlemezből hegesztett szobrokat, szoborképeket és tűzecsettel festett képeket, de elviszi magával rajzkollekcióját is. Utazásai közben ugyanis mindig rajzol, megörökíti az adott város egy-egy részletét, s megpróbálja megragadni a táj hangulatát. Ezek az útirajzok külön teremben lesznek láthatók.

A szobrok közül - amelyek egy méter húsz centiméteresek - látható lesz Fontanellatoban A költő, a Szent Lukács, a festő, és a Noé bárkája című. Ott lesznek a tárlaton szoborképei, amelyek valójában plasztikák: a keretből kinéző fejek, mint Falstaffé, Kolumbusz Kristófé, vagy a szőlőfürtöt tartó ujjak.

A szobrász tűzecsettel festett képei életművének újabb fejezetét jelentik. A láng nyomán a vörösrézlemez oxidálódik, s ennek nyomán különös, élénk színű kompozíciók születnek. Ilyenek a Felhők és madarak, a Hajnal, a Napkelte, az Arany és bíbor vagy az Hommage á Turner című alkotása. Ezek egy méterszer egy méteres képek, amelyek a nyári, jubileumi kiállítására készültek. A szobrász ugyanis idén volt 60 éves.

A fontanellatói megnyitón Telemann és Ha:ndel szonátákat játszik Kovács Eszter és Vereszki Eszter fuvolán, Szabó Dóra pedig csellón. Mindhárom zenész a pármai Arrigo Boito Konzervatórium hallgatója.
Madarassy István ötvös-szobrászművész 1948-ban született Budapesten művész családban, édesapja Madarassy Walter (1909-1994) szobrász, éremművész volt. Az Iparművészeti Főiskolán diplomázott, s azóta számos kiállítása volt itthon és külföldön. Nyaranta részt vesz a franciaországi Alpokban tartott kéthetes művésztelep munkájában, és állandó kiállító a kecskeméti Keresztény Ikonográfiai Biennálén.Madarassy István szobrászművész kiállítása november 2-ig tart nyitva.