Hogy telt a nyár, milyenek voltak a koncertek, miket terveztek még?

Csoki: Hál’Istennek a nyár nagyon jól sikerült. De február közepén elindul egy új folyamat, beindul az új Piramis, ezért most kemény munka áll előttünk. Elkezdünk próbálni a jövő hónaptól, ezért a Piramix koncertjei némileg „befagynak”, egész pontosan már csak két koncertünk lesz az idén. Utána csak próbálunk, próbálunk és próbálunk.

Milyen volt összeállni Závodi Jánossal?

Csoki: Ez nagyon érdekes, mert én gyermekkorom óta nagy Piramisrajongó voltam. Volt egy-két olyan banda, amiket még szerettem, de mindig a Piramis volt számomra a legfontosabb. Amikor Sanyika 1981-ben elment a Piramisból, nagyon szívesen beléptem volna közéjük. Akkor Janóék elmentek külföldre, nem nagyon jött össze ez a vállalkozás.

Három-négy évvel ezelőtt barátaimmal és Piramis-kedvelő srácokkal megcsináltam a Piramixot. Itt most elindul valami egészen más, ami miatt egyik szemem sír, a másik pedig nevet. Nagyon szerettem a Piramixot, hiszen azt játszottam, amit szerettem, de gyerekkorom óta vágytam a Piramisba. Ez a lehetőség most megadatott, amiért nagyon hálás vagyok, remélem, méltó leszek a feladatra.

Mennyiben sikerül visszahozni azt a régi Piramist és mennyiben lesz új?

Závodi: Csokiék és a Piramis helyzete úgy alakult, hogy mi pont ’82-ben bomlottunk fel, utána csak nagyon ritkán játszottunk. Nekem a Piramix mindig a szívügyem volt, hiszen ez a zene nagyon kötődik a szívemhez. Amikor Csokiék elhívtak egy pár bulira, mint vendéget, akkor mindig nagyon örültem, hogy ezeket a dalokat játszhattam

Nyáron kitaláltuk, hogy változtatni kéne azon a rossz élményen, amit az elválás okozott. Mi is nagyon szeretjük játszani a dalokat és a közönség is szereti hallani őket. Úgy döntöttünk, hogy a Piramis Plusz nevet vesszük fel, egyébként ez volt az utolsó albumunk címe is. A próbákat most fogjuk elkezdeni, mindenképp szeretnénk csinálni.

Sándor sajnos azt mondta, hogy ő semmiképp nem akar ebben részt venni. Lajosra várunk, ő jelenleg egy kicsit gyengélkedik, de beszéltem vele és azt mondta, hogy ha minden jól alakul, akkor jövőre csatlakozhat hozzánk.

Reméljük, hogy minden jól megy majd. A régi dalok mellett – ha az időnk is úgy engedi – akár egy új album is elkészülhet, amelyet még anno a régi Piramissal, ’86-ban terveztünk.

Csoki személye mennyire helyettesítés és mennyire egy új stílus behozatala a zenekarba?

Závodi: Sándor és Csoki két teljesen különböző egyéniség. Csokiban nagyon tisztelem, hogy három éven keresztül a Piramixban tovább vitte a dalainkat. A hangja nagyon sokszor kísértetiesen hasonlít Sándoréra, ezt többször mondjuk is neki. Fontos azért, hogy a saját egyéniségét is jobban belevigye a zenekarba, de úgy gondolom, hogy ez a próbák alatt nagyon jól ki fog alakulni.

Ezt a zenekart úgy is megcsináltuk volna, s mivel mi többször is játszottunk együtt, nem volt kérdés, hogy ki lesz az új tag, biztosak voltunk Csoki személyében.

Csoki, Te hogy állsz a Sándorral kapcsolatos kérdéshez – amit Janó is említett. Mennyire szeretnél saját egyéniséget belevinni a zenébe, illetve mennyire szeretnél hasonlítani Sanyira?

Csoki: Régen szerettem volna hasonlítani, de teljesen egyetértek Janóval abban, hogy egy teljesen más egyéniség vagyok, mint Sanyi. Nagyon tisztelem és szeretem őt, nekem ő volt mindig az etalon. De nem lehetek ugyanolyan. Ő Révész Sándor, én meg a Csoki. Biztos vannak átfedések, hasonlóságok, hiszen rajta nőttem fel. Ő is Robert Planten nőtt fel és ott is vannak átfedések. Mindenféleképpen megpróbálom belecsempészni most már azt az egyéniséget, ami én vagyok. Azt hiszem sikerülni fog, holott tudom, hogy ez nem egy egyszerű feladat, mert a „véres” Piramis-rajongók Sanyikát fogják keresni bennem.

Már említettük, hogy rengeteg buli van a hátunk mögött, ugye egy három éves történet a Piramix, és úgy érzem, hogy elfogadtak.

Mi a Piramis jövője?

Závodi: Részemről azt mondom, hogy nem akarunk senkivel versenyezni. Bennem az van, hogy azt a munkásságot, amit a Piramissal csináltunk, nem szabad „derékbatörni”. Mindenféle verseny nélkül szeretnénk játszani a régi és majd az új dalainkat is.

Nomen est omen. Ebből a névből azért mégiscsak lehet építkezni.

Csoki: Janó nagyon szépen elmondta, hogy semmiféle versenyről nincs szó. Ugyanazt gondolom én is, mint ő – pedig nem beszéltünk össze: ezek olyan míves dalok, amelyeket harminchárom éven keresztül csak a rádiókban hallhattunk (leszámítva azt az egy-két BS-t). Ezeket a dalokat szeretnénk itthon és külföldön minél több helyre elvinni.