Megosztva adták ki az első Pege Aladár-emlékdíjat

A 2006 őszén elhunyt Pege Aladár szellemi hagyatékának megőrzésére, továbbadására és emlékének ápolására létrejött emlékbizottság a Magyar Festészet Napja programsorozatához kapcsolódva szervezett In Memoriam Pege Aladár címmel tárlatot Budapesten, a Kopaszi-gáton.
Az egy héten át látható kiállításon Baky Péter, Barabás Márton, Bráda Tibor, Csavlek András, Gyémánt László, Kádár János Miklós, Kovács Tamás Vilmos, Tóth Ernő, Serényi H. Zsigmond és Urbán György alkotásaival idézik meg a muzsikust.

A csütörtök esti megnyitón hangversennyel is emlékeztek Pege Aladárra, akit a világ dzsessz-szakírói 1981-ben a legjobb bőgősnek szavaztak meg, a "nagybőgő Paganinijeként" tartottak számon.

Mint azt Deseő Csaba dzsesszhegedűs, az emlékbizottság alelnöke az MTI-nek elmondta, mivel Pege életében a klasszikus muzsika és a dzsessz egyaránt fontos volt, Kubina Péter nagybőgős klasszikus zenét, ő maga pedig dzsesszt játszott.

Megjegyezte: reméli, hogy jövőre talán a zenész pályatársak közül is kaphat valaki Pege Aladár-emlékdíjat.Bráda Tibor Munkácsy-díjas festő, 1971-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, 1987-től docens. Figurális képeit határozott színkezelés, a színek finom összhangja jellemzi. Korai, sötétebb tónusú festmények után az 1970-es évek második felében gazdag koloritú, oldott festésű, kontrasztos színkompozíciókat alkotott. A 80-as évek közepére színvilága a pasztellszínek felé tolódott, az 1990-es években nagy formátumú festményeket alkot.

Janzer Frigyes szintén Munkácsy-díjas éremművész, szobrász, 1966 óta szerepel kiállításokon. Minden jelentős hazai tárlaton részt vett. Jugoszláviában, Franciaországban, Olaszországban és a Szovjetunióban járt tanulmányúton. Érmeire a lírai hangvétel, portréira a karakter tárgyilagos visszaadása jellemző. Szobraiban a harmónia és a dinamika kifejezésére törekszik.