A Lehet más a politika múlt hét szerdán mutatkozott be. Ha elég nagy a társadalmi támogatottságuk, párttá alakulnak – tervezik. Első pillantásra nem túl nagy párttá, de valahol el kell kezdeni. Már ha és amennyiben el lehet egyáltalán. A parlamentben már bent lévő kisebb formációk prominenseit faggattuk, mekkora esélyét látják az új szereplő megerősödésének.

Elsősorban a már parlamentben lévő, a fővonalat folyamatosan kritizáló párt képviselőit kérdeztük meg. Ez az MDF lenne ugyebár, akik sok poszton megfordultak már. Voltak legnagyobb kormánypárt, vezető ellenzéki erő, a Fidesz támogatásával parlamentbe jutott kormányalkotó erő – most leginkább életveszélyes-közeli létszámgondokkal küzdő ellenzéki párt, programjában elvi síkon némely hasonlatosságokkal az új mozgalommal: a jelenlegi elit hibáinak elítélése, pragmatikus alapokon álló szakpolitikai tervek, a zöld gondolat felkarolása – tehát az a mindkét nagy párttól távolabb eső felfogás, ami elvileg a megcsömörlött választóknak egyáltalán szimpatikus lehet.

A párt képviselői közül Herényi Károly frakcióvezetőt kérdeztük, mekkora esélyét látja az új formációnak – a mozgalom konkrét programja ismeretének hiányában azonban sokat nem tudott mondani. Ha értelmes és tisztességes emberek értelmes programmal állnak elő, lehet valamilyen esélyük arra, hogy jó pozíciót foglaljanak el. Igaz, programokban nincs hiány Magyarországon – mondta. Számottevő, érdemi különbségek most sem mutathatók ki a pártok elképzelései között – a mozgásterük eleve meglehetősen lehatárolt. Az igazán fontos szempont az együttműködési készség a programok megvalósításában – ezzel pedig különösebb büszkélkednivalónk nincsen.

Érdekes, kissé eltérő véleményt képvisel Almássy Kornél, aki a korábbi várakozások ellenére még mindig ugyanennek a kis pártnak a tagja, nemrégen még alelnöke is volt – ráadásul többen spekuláltak arról is, hogy MDF-es karrierje vége után ő maga is új párt alapításával próbálkozik majd. Erről egyelőre nem sokat hallani, de arról neki is vannak elképzelései, milyen esélyekkel indulhat egy új formáció. Ő optimistább a nagy átlagnál. Úgy gondolja, egy új pártnak akkor lehet esélye, ha megfelelő szervezeti és anyagi háttérrel rendelkezik – és megfelelően hiteles arcokkal tudja elképzeléseit reprezentálni. Ezzel együtt ugyan vannak kétségei neki is a jelenlegi mezőny ismeretében, de igény lenne erre a választópolgárokban – ha megvan a megfelelő háttér, ez talán kihasználható.

Horn Gábor, az SZDSZ egyik meghatározó tagja is sok mindent látott már: volt a párt frakcióvezetője, koalíciós kapcsolattartás-felelős, most a párt egyik fontos tagja és aktív parlamenti képviselő – és évek óta keményen dolgozik pártja fennmaradásárt (amit minden választás előtt vitatni szoktak – hogy most mennyire állja meg a felvetés a helyét, majd kiderül: főpróba az EP-választásokon). Ő túl sok esélyt nem lát a berobbanásra: hasonló, az alternatív baloldalhoz közeli gyökerekkel bíró pártok próbálkoztak már korábban is, számottevő eredmények nélkül – emlékeztetett. Így nem tartja különösebben valószínűnek az új mozgalom sikerét sem.

Egy éppen erősödő kis párt képviselőjének véleménye is érdekesnek tűnt – ilyen akad is a parlamentben, bár azt távolról nem egyszerű megítélni, ez a szocialista párt belviszályainak, vagy a baloldali alternatíva tényleges erősödésének tudható-e be.

Kapolyi László, aki az egyre erősebbnek tűnő MSZP-szövetséges kispárt, az MSZDP (merthogy róluk van szó) elnöke, különösebben nem kívánt foglalkozni kérdésünkkel. Egyetlen kis párt ügyeivel szokott foglalatoskodni, ez pedig a saját szociáldemokrata formációja – nyilatkozta. Mások esélyeinek megbecslésére nem vállalkozik.

Megkérdeztünk egy szakértőt is: a politikai elemző korábban maga is az egyik párt közelében dolgozott, így meglehetős biztonsággal láthatja át a helyzetet. Szerinte a jelenleg létező struktúra mellett nincs különösebb esélye új pártnak – a politikai színtér nagyjából foglalt. A mozgalom egyelőre látható bázisát sem látja kellően erősnek és sokrétűnek: még az alternatív gondolatokra hajlamos humánértelmiséget is komolyabb törésvonalak választják szét, mint hogy ezek a különbségek az ökopolitika nevében lebírhatóak legyenek.



Némileg a vicc kedvéért, valamelyest egy szoftvert tesztelendő, kipróbáltuk a kérdést egy weboldalon is: itt tetszőleges kérdésekre véletlenszámgenerátorral adnak olykor meglepően mélyenszántó válaszokat. A program érdekes módon hasonlóan látja az új párt esélyeit, míg az okokat értelmezésünk szerint a jelenlegi politikai elitben látja. A szoftver korlátozott lehetőségei miatt a kérdés bővebb kifejtésére nem kerülhetett sor, de a felvetés maga elgondolkodtató... Persze ez hangsúlyozottan vicc, de olykor nem áll tőlünk távol némi idézőjeles miszticizmus: íme, egy gép is így értékeli a kérdést.

De senki örömét nem akarjuk elrontani, a párt sikere a választókon múlik, nem a már regnáló politikusokon – aki támogatni akarja a mozgalmat, ne hagyja magát befolyásolni.