A bankválság eddig olyan országokba szedte pénzügyi áldozatait, melyek demokratikus alapjai erős lábakon állnak. Izland ugyan becsődölt, de ott nincsenek olyan radikális erők, melyek ezt kihasználva átvennék a hatalmat és veszélyeztetnék a környező világot. A vikingek már kitombolták magukat, de mi a helyzet pl. a Közel-Keleten? A térség országai (Izraelt kivéve, de ő most nem játszik) egytől-egyik valamilyen diktatórikus rendszerben működnek, van olyan, ahol egy központi párt vezetője tartja a kezében az ország gyeplőjét, mint pl. Egyiptom vagy Szíria, és vannak a különböző királyságok, emirátusok és egyéb olajsahok birodalmai (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emirátusok, stb.).

Ezekben az országokban egyre növekszik a radikális iszlám követőinek a száma, még az egyébként gazdagnak számító kisebb államokban is. Egyiptomban pedig már komoly fejfájást okoznak a Mubarak-rezsimnek, hogyan is tarthatná kordában az egyre erősebb hangokat hallató szélsőségeseket. Nem is beszélve Pakisztánról, ahol már erősen megvetették a lábukat a tálibok, az al-Kaida és a hozzá hasonló, radikális nézeteket valló szervezetek. Irakban meg egyszerűen tömegével nyüzsögnek a szélsőségesek, akiket Szaddam Huszein még szépen megfegyelmezett, de egy esetleges amerikai kivonulás után félő, hogy hatalmi törekvéseik célba érhetnek. A pénzügyi válság pedig pont kapóra jöhet a radikális iszlám követőinek, hogy ezekben az országokban megszilárdítsák saját magukat, és ezzel megrendítsék a térség nem túl stabil egyensúlyát.

A válság már gyűrűzik befelé

Különböző cégek a Perzsa-öböl országaiból és Szaúdiából nagy hévvel fektettek be az amerikai ingatlanpiacba, ami mostanában totálisan összeomlott. Egy arab gazdasági szakértő állítása szerint a fent említett befektetési cégek veszteségei sokkal nagyobbak, mint azt az eddigiekben nyilvánosságra hozták. Bahreini cégek legalább két milliárd dolláros veszteséggel számolhatnak eddig, és a befektetők Szaúd-Arábiából, az Egyesült Arab Emirátusokból és Kuvaitból még ennél is nagyobbat bukhattak, az alapján, hogy milyen komoly agresszivitással törtek be az amerikai piacokra.

Egy bahreini gazdasági értekezleten többen hangoztatták, hogy az arab országok cégeinek vesztesége a túlzott Amerika-barátság miatt jött létre. Az arab befektetők az USA-val ápolt jó viszony következtében keveredtek az ottani ingatlanpiacra, és most alaposan ráfáztak.

Korábbi értesülések szerint a Golf International Bank, amely bahreini székhelyű, de közös tulajdona a Perzsa-öböl államainak, az elmúlt évben 750 millió dolláros veszteséget könyveltek el. Éppen ezért további egymilliárd dolláros többletre szerettek volna szert tenni az amerikai befektetések által.

Olajárzuhanás

Mindehhez hozzájön az olajárak fokozatos csökkenése, amely természetesen szintén a mostani válság következménye. Egy hordó olajért csütörtökön csupán 69.87 dollárt fizetett az, aki éppen ezt szertett volna vásárolni. Ez 2007 közepe óta a legalacsonyabb olajár. Egy nyersanyagpiaci elemző szerint így is túl sok olaj marad a piacon, mivel a válság következtében senki sem akar olajat vásárolni. A múlt héten 5.6 millió hordóval emelkedett az olajkínálat, ahhoz képest, hogy a szakértők csak 2.6 millió hordónyit jósoltak.

A Perzsa-öbölben és környékén ugyebár ez a termék fut a legjobban, így nem csak a pénzpiacon veszítettek az arab befektető csoportok, hanem az olajárcsökkenés is negatívan befolyásolja a helyi gazdaságot. Ami érdekes, hogy pl. Irán - ahol az olajtermelés adja a bevétel legjavát - azt állítja, hogy náluk minden rendben, válság ide, válság oda, Teheránban mindenki jól érzi magát.

Mi történhet a Közel-Keleten?

A pénzügyi válság, mint láthattuk érinti a közel-keleti országokat, ám kérdéses, hogy ez mennyire ingathatja meg azok hatalmi berendezkedését. Ugyan elképzelhető egy olyan forgatókönyv, hogy esetleg egyes államokban felélénkülnek a szélsőségesek, de nem valószínű, hogy egy Iránhoz hasonlatos iszlám forradalomra sor kerülhet. Ezekben az államokban ugyanis csak a már vagyonos rétegeket érhet valamifajta veszteség, de őket azért nem kell félteni, a szegényebb összlakosság viszont eddig sem volt túlságosan eleresztve.

Az viszont érdekes lehet, hogy éppen Iránban sokalljon be a nép, hiszen ott már volt példa az erőszakos hatalomváltásra. Az ellenzéki hangok egyre erősebbek, ráadásul a szankciók miatt már így is gazdasági nehézségekkel küzd Teherán. Ha az olajárak tovább zuhannak, akkor Irán, annak ellenére, hogy kifelé mosolygós arcát mutatja, komoly bajba kerülhet.