Honnan jött az ötlet, hogy felajánlja a segítségét?

Többen megkerestek a Kereskedési Bizottság régi tagjai közül, majd beszéltünk jó néhány brókercég vezetőjével is, hogy mit lehetne tenni. Ezután megpróbáltuk elérni a BÉT vezérigazgatóját, Mohai Györgyöt, de kiderült, külföldön van. Végül senkit sem sikerült megtalálnunk. Abban azonban biztosak vagyunk, hogy valamit tenni kellene, ha nem akarjuk hogy a kisbefektetők elvérezzenek.

Hogyan lehetséges, hogy a tőzsde ilyen helyzetében a vezérigazgatót nem lehet elérni?

Ezt nem értjük mi sem. Nem értjük, miért nem foglalkoznak a helyzettel. A világ tőzsdéin mindenhol tettek valamit. Nem mondjuk azt, hogy be kell csukni a tőzsdét, mert vannak finomabb módszerek, amikkel ezt a kőszerű zuhanást meg lehetne állítani. Ráadásul közben látjuk, hogy Európa emelkedik.

Milyen módszerek?

Ezek kereskedéstechnikai kérdések. Például a fedezetlen shortot korlátozni kellene. A short leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a bróker úgy ad el akár százezer OTP részvényt, hogy az nincs is, később pedig visszavásárolja, így a nap végére kihozza nullára a pozícióját. Ezeket kellene korlátozni. Nem azt mondom, hogy ne lehessen shortolni, hanem hogy azt ne lehessen fedezetlenül. Vagyis, ha van ezer OTP-je azt nyugodtan eladhatja, de ne tízezret, amiből kilencezer nincs is.



A tőzsde osztrák kézben van. Elképzelhető, hogy a vezetők azért nem avatkoznak be ezekkel a lehetséges technikákkal, hogy magára hagyják a BÉT-et és a bécsi tőzsdét védjék?

Ezt nem gondolom. Szerintem az van mögötte, hogy a jelenlegi Kereskedési Bizottság el van foglalva a befektetőivel. Nem tudom miért nem törődik a dolgával… A bizottságnak pont az lenne a dolga, hogy egy rendkívüli helyzetben bizonyos rendkívüli intézkedések megtételét javasolja, véleményezze. Ezek átmeneti intézkedések és lehet, hogy csupán egy-két hétig vannak érvényben. Mi, a bizottság régi tagjai megértünk már annak idején egy-két válságot. Kezeltük is.

Milyen technikát tud még elképzelni?

Maga a kereskedési rendszer teljesen alkalmas arra, hogy egy napi fixinget csináljanak. Nyitáskor összegyűjtik a vételi és eladási ajánlatokat. Abból kiválasztják a legjobb árszintet, ahol a legtöbb megbízás teljesülhet, majd ezzel az árral nyitnak. Aznap csak ezen lehet kereskedni. Így kereskedtek évekig Varsóban. A forgalom megmarad, vagyis a tőzsde bevétele nem fog nagyon csökkenni, de védi a befektetőket.

Mikor zárhatják be a tőzsdét?

Én nem gondolok ilyen durva beavatkozásokra, ám meg lehet fontolni, ha teljesen hisztérikussá válik a kereskedés. Sajnos, ami nálunk történik a napokban, annak nincs rendes gazdasági alapja. A cégek valódi értéke több, mint amit mostanában néha a tőzsde produkált.

Akkor mégis miért történik ez?

Ezek olyan önjáró mechanizmusok, amik saját magukat döntik romba. Ezt kár tétlenül nézni.

Mit gondol azokról a döntésekről, amiket a kormányzat és a Nemzeti Bank a napokban meghozott?

Hibátlan intézkedéseket hozott és hajtott végre most a kormány és a jegybank. A bizalom erősen megrendült a bankközi piacon. Magyarul akinek van pénze, az nem akar adni. Ettől a bankközi piac szinte teljesen leállt, nincs likviditás. Ennek eredményeképpen a bankok kénytelenek a hiteladást felfüggeszteni, hiszen nem jutnak ők sem pénzhez. Ez a gazdaságban rendkívül veszélyes és kedvezőtlen folyamatokat indít meg. Ilyenkor a jegybanknak kell a kieső pénzt pótolni. Az említett döntések ennek a biztonságát teremtették meg.

Sokan mondták, hogy aki a Nemzetközi Valutaalappal megállapodik, bizalmat veszít.

Ez rövidtávon igaz, ám hosszútávon már nem.

Mi a helyzet a forint gyengülésével?

Ne felejtsük el, hogy a forintnak a régi sávja 280 volt az euróhoz. Hogy az árfolyam 230 forint körül volt, egy rendkívül eltúlzott állapot, mégis sokan örültek neki. Nem lenne azzal különösebb baj, ha újra elérnénk a régi középárfolyamot, a 280-t.

Azok akik, 230-nál vették fel a devizahitelt komoly bajban lehetnek, ha a forint visszagyengül.

Ez tény. Az a baj, hogy abban a helyzetben illett volna tudni, hogy a forint valódi értéke felett jár. Ilyenkor a bankoknak fel kellett volna hívni a hitelfelvevők figyelmét, hogy milyen hátránnyal jár, ha svájci frank alapú hitelt vesznek fel. Be kell persze látnunk, hogy a banki üzletkötők jutalék-érdekeltek. Céljuk, hogy hitelt adjanak el.

Bokros Lajos azt mondta, hogy nagyobb esély van az államcsődre, mint a bankrendszer csődjére. Mit gondol erről?

Ez egy szerencsétlen mondat. Ez olyat sugallhat, ami nem igaz. Szerintem ő azt szerette volna mondani, hogy a bankrendszer semmiképpen sem dőlhet be és biztonságban van.

Akkor államcsődről szó sincs?

Szerintem nincs. Nagyon nehéz a helyzet. Az államnak sok mindent kell tennie, és tett is, hogy ennek még a lehetőségét is meggátolja. Az állampapírpiacon hozott döntések például ilyenek.

Mi történne államcsődnél?

Na, akkor tényleg baj van. Hiperinfláció, a forint teljesen elértéktelenedhet. Az állam nem tudja tovább finanszírozni magát. De ettől nagyon messze vagyunk.