OGY - Határozathozatalok

A javaslatot az MSZP és az SZDSZ 203 igen szavazatával, a Fidesz, a KDNP és az MDF 167 elutasító voksával, egy tartózkodással bocsátották részletes vitára.

Az indítvány szerint az energiacégekre a kormány nyolcszázalékos különadót - úgynevezett Robin Hood-adót - vetne ki, s az ebből befolyó pénzből támogatnák a panellakásban élők közül a leginkább rászorultakat támogatná.

A költségvetési bizottság múlt heti ülésén az ellenzéki többség támogatta a szabad demokrata Lakos Imrének azt a kezdeményezését, hogy maradjon ki a törvényjavaslatból a nyolcszázalékos különadóra vonatkozó rész.

Egyhangúlag, 357 igen szavazattal fogadta el a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A módosítás célja az volt, hogy elhárítsák azt az értelmezési problémát, amely megakadályozta az úgynevezett gyűlöletbeszéd elleni eredményes polgári jogi igényérvényesítést.

A képviselők szintén egyhangúlag - 372 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül - fogadták el az Európa Tanács pénzmosásra vonatkozó egyezménye kihirdetéséről szóló törvény módosításáról szóló javaslatot.

A Ház 371 igen szavazattal - ellenszavazat és tartózkodás nélkül - fogadta el az olimpiai jelkép oltalmáról szóló, Nairobiban elfogadott szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.

Az Országgyűlés 205 igen, 163 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett, az ellenzék és a kormányoldal közötti parázs vita után hétfőn elfogadta az egységes agrártámogatási rendszert, az SPS-t.

Ellenzéki össztűz zúdult a kormányoldalra, illetve a záróvitában jelen lévő Gyurcsány Ferenc miniszterelnökre az egységes agrártámogatási rendszer bevezetése miatt. Több ellenzéki képviselő is azt hangsúlyozta, hogy a kormány, illetve a szocialisták egy szűk tőkés csoport érdekeit képviselik, és mintegy 180 tőkés társaság érdekében hozzák meg ezt a törvényt, ezek irányába terelik az EU támogatásokat. A Fidesz-KDNP képviselői szerint a kormány és a szocialisták a globális tőke érdekeit képviselik. Több fideszes és kereszténydemokrata politikus a javaslat visszavonására szólította fel a kormányt.

Ángyán József (Fidesz) közölte: e törvény hatására 180 ezer földtulajdonos úgy kapja vissza földjét a bérleti jog lejárta után, hogy nincs hozzá támogatási jogosultsága. Emiatt - fejtegette a hatásokat a politikus - ezek a gazdálkodók két éven belül tönkremennek. Ez mintegy 200 ezer családot érint - közölte.

Itt az alkalom, hogy erre reagáljon Miniszterelnök úr! - szólította meg Gyurcsány Ferencet az ellenzéki képviselő.Magda Sándor (MSZP) úgy vélte, sokszor azok szólalnak fel ebben az ügyben, akiknek egy hektár földjük sincs. Úgy vélte, amiről a Fidesz beszél, az messze van az európai rendtől. Erre reagálva Medgyasszy László (KDNP) közölte: neki nincs földje, éppen ezért nem elfogult, függetlenül tud szakmai érveket felsorakoztatni.

Herbály Imre (MSZP) arról beszélt, hogy a magyar üzemi szerkezet bérleti viszonyon alapszik, így a kormányoldal bérlővédelmi rendszert kíván elfogadtatni. Azok a családi gazdaságok is élvezik ennek előnyét, akik bérleti viszonyra alapozva gazdálkodnak. Az EU-ban is a termelők kapják a támogatást - jegyezte meg.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) reagálva Herbály Imre szavaira, azt mondta: a bérlőket támogatják, ez világos beszéd. A politikus szerint ez a javaslat a tulajdonosok kifosztását eredményezi. Úgy vélekedett, nem csak ez a törvény fosztja ki a családi gazdálkodókat, de a földet életjáradékért program is arról szólt, hogy az idős emberektől megszerezzék a földet.

Karsai József (MSZP) közölte: olyan gazdák nevében szól, akik Battonya környékén több száz, távol élő földtulajdonostól veszik bérbe a földet. Mint mondta, a bérlők hitelből gépeket vásárolnak, s ha az ellenzéki elképzelés érvényesülne, akkor ezek a gazdálkodók bajba kerülnének, nem tudnák fizetni hiteleiket.

Közölte: az EU nem a tulajdonost, hanem a gazdálkodót támogatja, hiszen a földhasználó vállalja a hitelt, övé a kockázata. Karsai József szerint az ellenzék álláspontja alapján Magyarország földterületeinek fele műveletlen maradna.

Ángyán József (Fidesz) azt a kérdést tette fel, hogy vajon az Európai Unió újonnan csatlakozott tagországai miért nem vezették be ezt a rendszert. Nem jó érv szerinte, hogy a versenytársaink miatt kellene bevezetni ezt a rendszert, ugyanis - folytatta - éppen ők nem vezették be ebben a térségben.

Szerinte Magyarországon "a tőkés társaságokat akarják feltőkésíteni".Járvás István (Fidesz) szerint a bérleti jogviszonyt erősíti a törvény, csak az a baj, hogy a mai magyar bérleti jogviszony több mint ötven százaléka a rendszerváltás előtti időkre nyúlik vissza, amikor a szövetkezeteket létrehozták; tehát a mai társaságok nagyrészt megörökölték ezt a jogviszonyt.

A törvény versenyellenes, nem segíti a magyar gazdálkodást - fűzte hozzá.Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára zárszavában elmondta: Nyugat-Európában már három éve használják ezt a rendszert. Egészen eddig mindig csak végrehajtók voltunk, tavaly azonban már saját ötleteink is átmentek, viszont ha ezt a javaslatot nem fogadjuk el, sohasem fogunk a döntések közelébe jutni - tette hozzá.