Felavatták a nagy hadronütköztetőt

Az ünnepségen részt vettek a CERN tagországainak a tudományért és kutatásért felelős miniszterei. Robert Aymar, a CERN főigazgatója beszédében arról a több mint két évtizedes munkáról beszélt, amelynek köszönhetően megszületett a világ legnagyobb és legbonyolultabb tudományos eszköze - olvasható a CERN honlapján.

"E folyamat csúcspontja szeptember 10-én volt, amikor a globális nézőközönség szeme láttára sikeresen körbevezettük az első protonnyalábot" - hangsúlyozta Robert Aymar.

Torsten Akesson, a CERN Tanácsának elnöke szerint a felnövekvő nemzedékek ambícióit ifjúkori tapasztalatok határozzák meg. Ezért a tudománynak és a technikának szüksége van olyan kiemelkedő vállalkozásokra, amelyek felkeltik az érdeklődést, megragadják a képzeletet. "A nagy hadronütköztető egy ilyen vállalkozás" - hangsúlyozta Torsten Akesson.

Az LHC-projektet irányító Lyndon Evans arról beszélt, hogy milyen kihívásokkal kellett szembesülni a nagy hadronütköztető megépítése során. Mint mondta, a nehézségeken úrrá lettek, s most a kutatók a kísérleti program indítását várják. "A nagy hadronütköztető megépítésének kalandja véget ért, most a felfedezések kalandja vár ránk" - emelte ki Lyndon Evans.

A CERN honlapja szerint az ünnepi program keretében nyitották meg azt a kiállítást, amely bemutatja az összes alkalmazott technológiát, amely szükséges volt a nagy hadronütköztető életre keltéséhez. Az ünnepség keretében audiovizuális hangversenyt tartottak, amelynek képanyaga Frans Lanting, a National Geographic természetfotós Élet - időutazás munkája, a zenét az amerikai Philip Glass szerezte.

Az ünnepségen a meghívottak megízlelhették a molekuláris gasztronómia remekeit is. Ettore Bocchia séf kulináris művészetének ugyanis szerves része a fizika és a kémia, így például a fagylaltot folyékony nitrogénnel hűti le.

A nagy hadronütköztető egy 27 kilométeres földalatti alagútban, Genf közelében, a francia-svájci határ alatt található. A berendezés a protonnyalábokat a fényhez közeli sebességre hivatott felgyorsítani, majd ütköztetni egymással. Az ütközések során új részecskék jönnek létre, általában igen rövid élettartammal. Az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkait kutatva ezeket az elemi részecskéket tanulmányozzák a fizikusok.

Az első protonnyalábokat szeptember 10-én vezették körbe, majd 10 nappal később héliumszivárgás miatt a nagy hadronütköztetőt tavaszig leállították.