A Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) rendkívüli közgyűlést hívott össze október 24-re, mivel a nyers kőolaj hordónkénti ára szabadesésbe kezdett valamikor a hónap elején. Az elmúlt három hónapban az olajár a 147 dolláros hordónkénti összegről a felére, 72 dollárra esett vissza. A fekete arany áresésének egyenes oka a mostani pénzügyi válságnak, ugyanis egyszerűen egy drasztikus keresletcsökkenés állt be az olajpiacon.

Stop az olajárzuhanásnak

Az így kialakult túlkínálatot persze többféleképpen lehet megállítani, a legnyilvánvalóbb azonban a termelés csökkentése lehet. Ahhoz, hogy az olajárak felkússzanak általában valami válsághelyzetnek, közel-keleti háborúnak, vagy éppen ellenkezőleg, valamilyen „minden jól megy” állapotnak kell bekövetkeznie. A mostani helyzetben ugyan van recesszió, nem is akármilyen, de mivel szinte mindenki pórul járt pénzügyileg, ezért senki sem akar olajat vásárolni, drága olajat meg pláne nem.

A szakértők egységesen a kőolajtermelés csökkentését várják a pénteki OPEC-közgyűléstől. Igaz, nincs nehéz dolguk ezúttal, hiszen vasárnap az iráni OPEC-delegált televíziós beszédében követelte az olajkitermelés csökkentését napi 1-3 millió hordóval. A pontos mennyiségről valószínűleg csak 24-én döntenek az OPEC-be tömörült országok képviselői. A vélemények egyelőre megoszlanak a milliós és a 3 milliós hordószám között, ugyanis egyes államok képviselői szerint a kereslet napi 3 millió hordó kőolaj kitermelést kíván, míg mások azt állítják, hogy ugyanez a szám már a milliós határ alá csökkent.

Kinek mi lenne jó

Irán, amely a világ negyedik legnagyobb nyersolaj kitermelő országa komoly gazdasági válsággal küzd már egy jó ideje. Elemzők szerint, éppen ezért van szüksége Teheránnak az olajárak minél hamarabbi felpumpálására - az már hagyománynak számít, hogy Irán az olajárak emelése mellett munkálkodik. Ahhoz, hogy a költségvetési mutatókat valahogyan egyensúlyban tudják tartani, az irániaknak legalább 70 dollárt kell kapniuk egy hordónyi olajért. Ez pont megfelel a jelenlegi árfolyamnak, de ennél alacsonyabb érték már komolyabban megviselné az iráni gazdaságot.

Ezzel szemben Szaúd-Arábia (a világ legnagyobb kőolaj-kitermelője) nem töri magát össze az olajárak emeléséért. Szakértők szerint a szaúdiak tisztában vannak azzal, hogy mennyire érzékenyen reagálna a világgazdaság a nyersolaj-kitermelés csökkentésére. Éppen ezért jól elvannak a 80 dollár körüli árfolyammal is.

Mennyit és meddig?

Energiapolitikai elemzők azt állítják, hogy nem várható tartós áremelkedés a fekete arany piacán, még a kitermelés csökkentésének ellenére sem. Valószínűleg a nyersolaj ára megapad majd a hordónkénti 80 dollár körüli értéknél. Ahhoz, hogy az olajpiac ennél jobban beindulhasson, a termelést napi másfélmillió hordónyival kellene leszállítani.

Mindenesetre már arra a hírre, hogy az OPEC november 18-ról október 24-re előrehozta a rendkívüli közgyűlést, az olaj ára valamelyest (kb. két dolláros) emelkedésnek indult múlt hét pénteken. Sőt ez az emelkedő tendencia még a hétfői tőzsdenyitás után is folytatódott.

Az olajárak változása igen érdekesen zajlott, mivel a mostani zuhanás előtt, 130-140 dolláros csúcsokat döntögetett egy hordó kőolaj értéke. A jelenlegi 70 dolláros olajhordó azonban nem jelent semmilyen negatív rekordot, csak az idén nyáron megszokott 100 dollár feletti átlagárakhoz képest néz ki rosszul. Ha az éves átlagokat nézzük, akkor egyáltalán nem kéne aggódniuk a nagy kőolaj-kitermelőknek. Ami a hisztériát okozta, az a hirtelen árzuhanás, és egyes országok (pl. Irán) ragaszkodása a minél magasabb olajárakhoz.