A csupa kedvező jelentéssel bíró sou (shou) ősi bronztárgyakon, császári pecséteken, festményekben, könyvekben, pénzérméken, porcelánokon és még sírfeliratokon is megtalálható. Az írásjegy elsőként a Sang-dinasztia korában (Kr. e. 17-11. század) bukkant fel, azóta az élet szinte minden területén felfedezhető, kezdve a modern kínai építészettől, a kalligráfián át a különböző díszítésekig, még a miniatűr kerteknél és a papírból kivágott képeknél is a kedvenc motívumok között szerepel.

A kínai kultúrában a sou karakter számtalan alakban különböző jelentésekkel fordulhat elő, például a köralakba írt sou teljes, tökéletes életet és egészséget jelent. A sou egy papíron száz különböző módon lerajzolva a hosszú életet fejezi ki. Régi kínai szokás szerint megtisztelő születésnapi ajándéknak számít, ha valakit "száz hosszú élettel" ajándékoznak meg.

A szótárban az írásjegy formaváltozatainak eredete és a különböző alakokat elsőként használó művészek is szerepelnek. A kötetben több mint száz, a karakterről készült műalkotás képe is megtalálható, amellyel az olvasók ennek a megkülönböztetett írásjegynek a 3700 év alatt bekövetkezett evolúcióját követhetik nyomon.

A karakterváltozatokkal megfigyelhetők a kínai társadalomban végbement fordulatok, az emberek ízlésvilágának változásai, és a karakterekhez fűződő másodlagos jelentések és fogalmak.
A kínai karakterek az évezredek alatt a hieroglifákból alakultak ki, a kínai írás legelső emlékét a teknőspáncélon és különböző csontokon talál úgynevezett jóslócsont-feliratok (csia ku ven) őrzik.