Változatlanul a Polgári Törvénykönyv vitája zajlik a Tisztelt Házban - cincálják már egy ideje a témát, ez az újabb menet. Sajnos előrelépés most sincs, új érvek és felvetések egyik oldalról sem hangzanak el. Hacsak nem akkor, amikor egy bizottsági ülés miatt egykor ott kell hagynunk a nemes vitát - de őszintén megvallva komoly előrelépésben nem hiszünk.

Hol a polgár?

Mátrai Márta felszólalásában lefutotta a kötelező köröket a Vékás-bizottság megszüntetése körül, majd a polgárt kutatta a törvényszövegben. De nem találta. Emellett kézzelfoghatóbb aggályairól is beszámolt. A jogi személy csak gazdasági társaság lehet, és ez neki nem tetszik: ilyeténképp nem lehet jogi személy az ügyvédi kamara sem - aggódik. Hasonlóan áll a helyzet azzal is, hogy jogi személyt csak törvény hozhat létre – így az önkormányzatok sem alkothatnak ilyeneket, rendeletileg. Az alapítványoknál pedig hiányzik a nemes cél felemlegetése a törvényszövegből, márpedig neki valamiért fontos lenne, hogy ezt a szempontot a törvény is expressis verbis előírja.

Természetesen a gyűlöletbeszéd szabályozására sem kívánt kitérni – ez véleménye szerint alkotmányellenes, így beszélni sem érdemes róla. Ez egyébként ellenzéki oldalról gyakorta visszatérő elem: mivel a kérdéses szabályokat az alkotmánybírákkal vizsgáltatják, szerintük nem kell velük foglalkozni - mivel abban bíznak, hogy a próbálkozás megint fennakad a rostán.

A konzervatív képviselőasszony természetesen a bejegyzett élettársi viszonyt sem kedveli – hiányolja a házasság intézményesített védelmét, kifogásolja a megengedő szabályozást. És ajánlja mindenki figyelmébe a jegyesség német területeken viruló intézményét. A házasság az általános polgári megközelítés szerint komolyabban kezelendő kérdés.

A házastársi hűséggel is hasonló a helyzet – ez az elem hiányzik a szövegből, pedig még a korábbiban is benne volt. Rákosi-félében: a házastársak hűséggel és egymás támogatásával tartoznak a jelenleg is hatályos szöveg szerint. Az új változat viszont nem tartalmazza ezt az elemet, radikálisabb értelemezések szerint ez egyenesen támadás a család intézménye ellen.

Nem meggyőző Mátrai szerint az sem, hogy a házasságot közjegyző is felbonthatná – vitamentes esetben a bíróságokon sem tart sokáig a dolog, ez is csak a házasság elkomolytalanítását célozza.

Az öröklési jogi tervekkel sincs kibékülve – mindez a teljesség igénye nélkül. Summa summárum: ebben a változatban a tervezet nem támogatható.

Nem olyan rossz?

Frankné dr. Kovács Szilvia szocialista jogfelelős az alapítványok problémájára reagált: a nemtelen célt tiltja a törvényszöveg, ha a nemeset nem is írja elő. Ugyanakkor tartósság és közérdekűség nem feltétlenül jár együtt: okuljunk a korábbi példákból. Egy bizonyos gyermek gyógyítása szerencsés esetben nem hosszú távú cél, ő nem ért egyet az aggályokkal.

Salamon László (KDNP) a telekkönyvi szabályozáshoz tért vissza: ezzel a korábbi tervekkel szemben nem foglalkozik kellőképp a tervezet. Eredendően visszaadták volna a lehetőséget a bíróságoknak, ez most eltűnt a szövegből. Nem örül neki. Ahogy a nap folyamán sokat citált Vékás Lajos sem, a Magyar Jogban megjelentett dolgozatában - a háttér röviden annyi, hogy a jelenlegi kaotikus szabályozás helyett a kormány is új rendszert akart, a bíróságok kezébe adva a nyilvántartást - aztán a koncepció eltűnt, maradni tűnik a jelenlegi rendszer (Salamon célzásai holmi lobbiérdeket sem zárnak ki).

Szabó Éva, az MSZP tagja a dologi joggal foglalkozott kicsit, békülékenyebb hangot megütve – ez kevésbé vitás terület volt, de persze így is érte már kritika. Itt úgy tűnik, lesz javulás: a tulajdonostárs kiemelt szerepet kap (ha egy borász eladná földjét, potenciális vevőként most már nem a hegyközséget, hanem a tulajdonostársat illeti elsőként az elővételi jog), és belépnek az e-közigazgatás elemei is.

Gyakran merült fel a visszavonatás ötlete a bizottságban, hogy alaposan kidolgozott törvény kerüljön a bizonyos asztalra – utalt vissza a kritikákra a képviselő. Van válasza is: aki modern törvényt akar, eddig is megtehetett mindent, hogy saját elképzeléseit is hozzáadja a tervezethez – pláne, mert öt hónapja ismert a szöveg. Ezzel együtt a mai napig egyetlen módosító javaslat sem érkezett az ellenzéktől - utánanézett.

Idézetek napja

Salamon László a Vékás-cikk felolvasásával fenyegetőzött: szerencsére nem gondolta komolyan. Rém hosszú, nehéz szakmai anyag. Fontos meglátásait persze érdemes lenne idézni, de az egész egyben kissé soknak tűnik. Végül is Salamon is hasonló állásponton lehetett, megkímélte csekély számú összegyűltet a tizennégy oldal felidézésétől. De ettől függetlenül úgy véli, érdemes megfontolni a kritikákat  - ezzel egyet is lehet érteni.

Aztán folytatta, összeért ugyanis kétperces és rendes felszólalása (ez a két változat váltogatta egymást). Külön-külön nem beszél a terv elemeiről, inkább az elvekről - ígérte. És tényleg, még a római jogot is belekeverte egy mondatba, továbbá előhozta Napóleont, az egyik legbefolyásosabb kodifikátort (na jó, nem teljesen így, ebben a formában hülyeség is a kitétel), de a Bonaparte-féle törvény jelentősége tényleg komoly). És rápirított a korábban az eddigi igazságügyminisztereket dicsérő Draskovics Tiborra: nem, egyetlen érintett minisztert sem illet dicséret (nagyjából Vastagh Páltól Dávid Ibolyán keresztül Takáts Albertig) – mivel ők nem vettek részt a törvények kidolgozásában. Kicsit velük szemben kiemelte a Vékás-bizottság munkáját, és az általuk megjelentetett ellentervezetet is. Ami kissé szokatlan elem egy új törvénytervezet esetében – általában csak egy szöveg szokott ugyanis lenni.

De lesznek azért módosító javaslatok, mondta, reagálva Szabó Éva felvetésére – értékalapúak (mint a bejegyzett élettársi kapcsolat esetében), és szakmaiak is. Bár megjegyzi: nem elég bölcsek, hogy minden hibát ők javítsanak. Némileg új elem volt a politikusok esetében oly ritka szerénység: a politikusok nem mindentudók, fontos témákat illene az azokhoz értőkre bízni.

Szerinte több bátorság, jobb kidolgozottság kellene a hibák javításához – bizonyos pontokon a szöveg a minimális igényeknek sem felel meg, Vékás sarkos kritikáját idézve . A Ptk nem pártkérdés: a problémák java része szakmai jellegű. Az ő felelősségük (mármint a képviselőké), hogy az életet ne kétes legitimációjú törvény szabályozza - mert a jogászok nem szeretnének a tervezetről hallani, ez már kiderült.

Közös pont

A szocialista Szép Béla mégis felfedezte a közös nevezőt: mindenki egyetért a javaslat kiemelkedő jellegében - egy új törvénykönyv jelentősége vitathatatlan. Sőt: Pál apostolt idézte – ne rosszalkodjatok, legyetek felelősségteljesek - valami ilyesmi a mondat hevenyészett szabadfordítása. Ezt azért mondta, mert hisz abban, hogy az ellenzéknek vannak megoldási javaslatai is, nem csak kifogásaik - indokolt.

(Nem tudom, a kedves olvasónak feltűnt-e: eddig többet foglalkoztak a képviselők egymással, mint a törvénnyel kapcsolatos aggályok tisztázásával, esetleg a problémák megszüntetésével.)

De ha már megállapodás: Szép szerint például a gyűlöletbeszéd kérdése alkotmányosan megoldható – a kívánatos szempontok már ismertek. És bízik annak a korábbi kiejelentésnek a  jelentőségében, hogy az ellenzék szerint a tervezet 89 százaléka támogatható.

Pál apostol a zárás is: azokat bántod, akiknek semmi köze a Te károdhoz – citálja. Azaz tessék körültekintőbben gondolkodni, mert a politikai vita másokra is káros lehet. És az igen gomb megnyomására kér mindenkit.

Na igen, de nem

Salamon válasza szerint is sok a jó rész - és sajnos nem kevés a nem jó sem. Megint utalt a számos kritikára, és az eredeti bizottság szakértelmére, ami szerintük nagyon hiányzik a mostani tervezetből.

Őszinte fájdalmunkra eddig tudtuk követni a nemes eszmecserét. De két dologban bízunk: ha ezt a színvonalat tartották, nem maradtunk le semmi érdemi információról, és sajnos nem is nagyon fenyeget ilyesmi veszélye.

Másrészt még mindig nincs vége a vitának - egyszer csak elhangzik érdemi felvetés is.