Egyes vélemények magasztalják az eseményt és egyben kritizálják a jelent (14 %):

„A magyar nép utolsó olyan komoly megmozdulása volt, amikor még volt nemzeti öntudatunk. Ami azóta elhalt, elmúlt.”

„Fontos esemény, érdemes megemlékeznünk a bátorságról és a szabadságvágyról, ami az akkori forradalmárokat jellemezte. Mivel budapesti vagyok és a gimnáziumom is központi helyen áll (még mindig vannak 56-os lövésnyomok a homlokzaton) elég közel áll hozzám az esemény. Az egyetemisták mindig is forradalmárok voltak, legalábbis az értelmesebbje felismerte a megfelelő helyet és időt a lázadásra. Azt hogy ezt mostanában az emberek elfelejtik és 56 nevében ostobaságokat művelnek, inkább elszomorít.”

„Akkor még volt büszkeség, meg magyar öntudat.”

„Egy a már abban a században egyébként is sokat szenvedett nemzet nagyszerű kiállása önmagáért. Egy nemzeté, kikre csak a történelemkönyvek hasábjain tudok büszke szemmel tekinteni, s kik mostanra Európa cigányai lettek.”

„Csodás demonstrációja volt az emberi lélek megtörhetetlenségének, aminek semmi haszna nem volt pár hullahegyen túl. Hülyeség volt, de legalább a megfelelő indokokért. Szembeszállni a Szovjetunióval a legutóbbi badass dolog volt, amit csináltunk. ÚH. Büszke vagyok rá, még ha nem is volt túl okos dolog.”

„Szerintem bátor emberek voltak, akik kimentek a tankok elé.”

Míg más vélemények (10%) inkább negatív hangvételűek voltak, amik közül sokan a két évvel ezelőtti eseményeket bírálták:

„Túl sokat foglalkozunk a múlttal a jövő helyett, állandóan a "de sokat szenvedtünk az elmúlt sokszáz évben, tatártól, töröktől, osztráktól, orosztól" érzés lóg a levegőben. Volt egy remek publicisztika talán tavaly, Tóta W. Árpi tollából, valami olyasmi a véleményem.”

„A tömeg csőcseléke büntetlenül követhetett el bármit és még a börtönöket is megnyitották, ahova minden bizonnyal voltak, akiket jogtalanul tettek be, de ott volt a sok gyilkos és gonosztevő is. Meg aztán biztosan hallottad azt a sztorit, miszerint a felkelők több orosz katonát is halálra kínoztak (például egy férfinek élve kivágták a szívét)”

„A tüntetőknek abban igazuk van, hogy az őszödi beszéd után a kormány hitelét veszítette,
de ennek egyrészt semmi köze 56-hoz. Másrészt akárhogy is van, engem zavar, hogy minden október 23-án zavargások vannak, akármilyen indokkal teszik is, amit tesznek. 56 elmúlt, tudomásul kell venni, ugyanúgy, mint Trianont. És ezzel bármiféle párhuzamot vonni ostobaságra vall, a tüntetésen okozott károkat pedig az én adómból hozzák rendbe.”

„Az, hogy történelmi jelentőségeiben fontos, ám amit ma próbálnak belőle csinálni az a magyar éntudat és szükséges nacionalizmus megalázása. Büszke szívvel kellene gondolnunk a Kossuth tér hőseire, s azokra, kik megvívták azt a harcot, nem pedig köveket dobálva, aktuálpolitikai skandallumokat előrángatva. 56 a hősiességről, a hazaszeretetről és a büszkeségről szólt, nem a pusztításról, a harcról és a vérontásról.”

„Nem volt akkora dolog, mint aminek mondják.”

Természetesen voltak szélsőségeket villogtatók is (10%), de korántsem akkora mennyiségben, mint amennyire az idősebb korosztály a fiatalok kapcsán gondolni szokott.

„Magyar nemzet olyan pillanata, amikor észbekapott, és cselekedett az elnyomó zsidó bérencek ellen.”

„A rengeteg felesleges halott? A rengeteg rendbontó a töménytelen politikai maszlag? Jah és a felfújt nemzeti érzelem??? Tömény hányingerem van minden nemzeti ünneptől.”

„Utálom a komcsikat.”

„Az, hogy végre csináltak valamit, csak nem úgy sült el, ahogy akarták ... és az, hogy tavalyelőtt megismétlődhetett volna, de nagyjából ugyanaz történt ...és hogy Gyúúúrcsány a hibás :D
Szal 56 egy fontos nemzeti ünnep, ami azt mutatja, hogy volt olyan idő, amikor egységes tudott lenni az ország. Na ez most már aligha van így.”

Az egyéb válaszok (8%) vagy érdektelenek, vagy bekategorizálhatatlanok voltak, de lezárásnak azt hiszem kettő is alkalmas közülük.

„Márai Sándor: Mennyből az angyal.”

„56-ról - nem sematikus - véleményt alkotni szerintem elég merész, nagyon sokat kéne még olvasni hozzá.”