Sólyom: a nemzeti egység nem épülhet önkényesen kiválasztott értékekre

Sólyom László szerint az emberek csalhatatlanok abban, hogy mikor hiteles a nagy, közös értékekre való hivatkozás. Megérzik, vajon az egységre hívó célkitűzés beleilleszkedik-e azoknak az eseményeknek és tapasztalatoknak a sorába, amelyek ezeknek az alapvető értékeknek a tartalmát adják - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy az ilyen esetek ritkák, de az ötvenhatos forradalom bizonyosan ilyen volt. "Fel sem merülhet, hogy a nagy és magasztos szavak, a szabadság, a nemzeti függetlenség akkor üresen vagy hamisan csengett volna" - fogalmazott.

Mint kiemelte, a forradalomnak már kitörésének pillanatától halottai voltak, és számuk a harcokban, a civilekre adott sortüzekben, majd a megtorlásokban csak növekedett.

Hozzátette: az ötvenedik évforduló sok-sok emlékműve nemcsak október 23-ának szól, hanem az áldozatoknak is. Mint mondta, a legmegrázóbb megemlékezések azok voltak, amelyek a halottakat siratták Mosonmagyaróvárott és Salgótarjánban.

A köztársasági elnök azt mondta, ezért szeretné újra és újra felidézni a forradalom fényes oldalát, boldogító élményét, ahogy az emberek egyszerre magukra találtak, és amikor végre kimondták az igazságot, úgy talált magára a nemzet is.

Sólyom László szerint a nemzeti egység volt az októberi forradalom nagy ajándéka, és az egész országban közös, elemi érzés megteremtette a maga eszközeit és intézményeit. Annak ellenére, hogy sok-sok eltérő indíték, cél, eszmevilág munkált ezekben, a mélységes egység nem tört meg - jegyezte meg.

Emlékeztetett arra, hogy a mostani évfordulóra már lezáródtak a forradalom ötvenéves jubileumának eseményei, a nyáron, Nagy Imre mártírhalálának félévszázados évfordulójával véget ért az ünnepkör.

Véleménye szerint a hosszúra nyúlt ünnepi időszak nagy lehetőséget kínált az önmagunkkal szembenézésre, a lelkiismeret-vizsgálatra. Mint fogalmazott, "az évforduló egyértelmű, tiszta beszédet követelt: forradalom vagy ellenforradalom; '56 vagy Kádár; összemosható-e a szabad Magyarország az 1989 előtti rendszerrel; lehet-e válogatni a múltban; sokféle vagy egyetlen ötvenhat van-e".

Az államfő szerint már az is fontos eredmény, hogy az állásfoglalást nem lehetett megkerülni, "és fogadjuk megnyugvással, hogy alkotmányjogi aktusok is egyértelmű választ adtak a kérdésekre, mégpedig a forradalom javára".

Mint kiemelte, a mélyen fekvő értékközösség váltotta ki 1956-ban az egész világ máig ható szolidaritását és együttérzését, csodálatát a magyar forradalom iránt. Az akkori szabad világban tartalommal telt meg, amikor a magyarok szabadságszeretetét, hősiességét dicsőítették - fogalmazott.

"A szovjet rendszerbe zárt országokban és népekben ez az alapvető értékközösség mint remény, és mint a szabadulás lehetősége fogalmazódott meg" - jegyezte meg az államfő, aki kitért arra, hogy a felvidéki, a kárpátaljai és a Romániában élő magyarok körében ehhez járult a nemzeti egység érzése is.

Sólyom László feltette a kérdést: elérte-e '56 megidézése, akár a nagy, ötven éves évforduló ünnepén, akár napjainkban azt a mélyréteget, ahol közös értékeink vannak. Létrejött-e nemzeti egység, legalább az érzelmekben a forradalomra gondolva?

"Legyünk türelmesek! Az igazi nemzeti ünnepet lassan, akár már az új nemzedékek idején érleli meg a nemzet" - vélekedett.A köztársasági elnök azt kérte, hogy maradjon az emberek számára mindig nagy és rendkívüli esemény az ünnep, különösen amíg a forradalom résztvevőivel együtt ülhetjük meg azt. "Örülök, hogy sokan itt vannak, és hogy külön összejövetelen is kifejezhettem az ötvenhatosoknak a Magyar Köztársaság nagyrabecsülését" - mondta.

Azt is kifejtette, hogy örül annak, csütörtökön este Csíkszeredában találkozhat volt elítéltekkel, akik az ötvenhatos forradalommal való együttérzésük kifejezése miatt szenvedtek súlyos börtönbüntetést, és Magyarország kitüntetéseit adhatja át nekik.

A műegyetemi megemlékezésen részt vett többek közt Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége, Mádl Dalma, Péceli Gábor, az egyetem rektora, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke.

Péceli Gábor a köztársasági elnök ünnepi köszöntője előtt elmondott beszédében felsorolta annak a kilenc műegyetemi hallgatónak a nevét, akik mint mondta, életüket áldozták az eszméért.
A köztársasági elnök az ünnepségek után 56-os szervezetekkel együtt megkoszorúzta az '56-os Műegyetemi Emlékművet.