A tudósításhoz hozzászóló mintegy két tucatnyi olvasó kivétel nélkül úgy értelmezte a kijelentést, hogy az autonómia Székelyföld Romániától való elszakadását jelentené, a magyar köztársasági elnök nyilatkozatával pedig lehullt a lepel: Magyarország Románia területi épségére tör.

A példa azt mutatja: nagyjából ennyit ért a román közvélemény az erdélyi magyar autonómiatörekvésekből, és itt tart a közös kormányüléseken is ápolt román-magyar megbékélés.

Sólyom László egyébként elmagyarázta, az autonómiának megannyi fajtája elfogadott együttélési modell Európa országaiban. Kijelentésében pedig semmi új nincsen: ugyanezt mondta a tavaly, amikor Traian Basescu román államfővel találkozott Bukarestben.

Újságírói kérdésre az államfő azt is elmagyarázta, hogy látogatása nem áll összefüggésben az öt hét múlva esedékes romániai parlamenti választásokkal; Markó Bélával a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével, és Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével csak tájékozódó jellegű megbeszélést folytatott.

A köztársasági elnök székelyföldi magánlátogatásának szombati napját Háromszék látványosságainak a megtekintésére szánta. A Székely Nemzeti Tanács vezetőivel elfogyasztott reggeli után ellátogatott a gelencei Árpád-kori római katolikus templomba, és a csernátoni falumúzeumba.

Sólyom László Háromszék történelmi határait is felkereste: a ma már Bákó megyéhez tartozó Sósmezőn koszorúzta meg az első világháborúban itt elesett magyar, román és német katonák emlékművét.