'56-os sortűz áldozataira emlékeztek

A helyi ,56-os egyesület és a mosonmagyaróvári önkormányzat által rendezett kegyeleti megemlékezésen Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke idézte fel az 52 évvel ezelőtti történéseket.

Hangoztatta: évtizedekig bűnös város volt Mosonmagyaróvár, a hatalom saját bűnét, saját szégyenét ragasztotta rá.

1989 óta szabad az emlékezés - mondta a szónok, azonban erősen nehezményezte az igazságtétel elmaradását.

"A múlttal való szembenézést megközelítő országos igazságtételt, a párt és állami vezetők büntetőjogi felelősségre vonását és a hatalomból való intézményes eltávolításukat minden kormány és minden bűnüldöző szerv elmulasztotta, kivéve az első szabadon választott Országgyűlést, amelynek ilyen törvényeit az Alkotmánybíróság hiúsította meg" - szögezte le.

Zétényi Zsolt szólt az "látszatmegbocsátásról, a látszat jogszolgáltatásról", amely - mint rámutatott - nem oldotta, hanem tartóssá tette a lelki görcsöket, az elfojtott indulatokat.

Napjaink feladatait sorolva a szónok kiemelte a nemzeti párbeszéd hazugságmentes helyreállításának fontosságát. Ennek során figyelembe kell venni, hogy a fő törésvonal nem a jobb- és baloldal között van, hanem azok között, akik "a nemzeti érdekek stratégiai képviseletét elégtelennek tartják és a rendszerváltás bukásának fő okát is ebben, az alapvető nemzeti célok meghiúsulásában vélik felfedezni, másfelől azok között, akik a rendszerváltás rendszerét kielégítőnek vélik és ellenzik a nemzeti érdekek határozottabb képviseletét - fogalmazott Zétényi Zsolt.

A beszédet emlékműsor követte, majd a megemlékezés résztvevői megkoszorúzták a mártírok emlékművét és gyertyát gyújtottak tiszteletükre.

1956. október 26-án Mosonmagyaróváron tüntetést tartottak: kivonultak az üzemek dolgozóik a mezőgazdasági akadémia hallgatói, a középiskolás diákok. A tömeg a határőr laktanyához ment, amelynek épületéről a vörös csillagot akarták levenni. Egy eldördülő lövés után egy percig váltakozó intenzitással tüzeltek a katonák a laktanyából és kézigránátok is robbantak a sebesülten fekvő és menekülő emberek között. Anyakönyvi adatok szerint 55-en haltak meg és 83-an megsebesültek.

Mosonmagyaróvár önkormányzata 1990-ben meghozott első határozatával október 26-áz városi gyásznappá nyilvánította.