Bíborban született paradicsom

A Nature Biotechnology című szaklap legfrissebb számában írják le kísérletüket a brit John Innes Center munkatársai, akik rákra fogékonnyá tett egerek egy részének a módosított paradicsomot adták rendszeresen, az állatok másik csoportját pedig normál étrenden tartották. Cathie Martin és kutatócsoportja megállapította, hogy a bíbor paradicsomot fogyasztó egerek jóval tovább éltek. "A hatás sokkal nagyobb volt, mint vártuk" - mondta a növénybiológus Martin.


A tanulmányban a növényi színanyagok egy csoportját, az antocianin vegyületeket vizsgálták. Ezek az antioxidáns hatású anyagok nagy mennyiségben találhatók meg például a szederben vagy a feketeribizliben, általában a virágok és termések kék, ibolya és piros színét adják. Az antioxidáns hatású anyagok fogyasztása igazoltan csökkenti a rák, a szívproblémák és néhány idegrendszeri betegség előfordulásának kockázatát.

A kutatók a tátika virágának színéért felelős gént használták fel arra, hogy bíborrá fessék a paradicsomot. A rákra hajlamosított kísérleti egerek átlagosan 182 napig éltek, ha rendszeresen ették a "belilult" paradicsomot, míg a hagyományos étrenden élő állatok csak 142 napig. Martin elmondta, hogy következő lépésként azt nézik meg, milyen mechanizmussal érik el védőhatásukat az antioxidánsok a kísérleti állatoknál. Az emberi próbák azonban még igen távol vannak, hangsúlyozta a növénybiológus.

A flavonoid vegyületek nagy csoportjába tartozó antocianinokat addig is természetes úton vehetjük magunkhoz a piros, kék, lila bogyós gyümölcsökkel, a legolcsóbban pedig a vöröskáposztával.