Az agrárgazdaság 2007. évi helyzete

Egyetértés volt a KDNP és az SZDSZ vezérszónoka között a szövetkezetek fejlesztéséről.

Medgyasszay László (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy szövetkezetek száma 2004-hez képest közel 30 százalékkal csökkent.

Az ellenzéki politikus kiállt a beszerző és értékesítő szövetkezetek fejlesztése mellett. Mint mondta, a rendszerváltás után 18 évvel a valódi szövetkezéstől nem kell félni.

A kereszténydemokrata képviselő ugyanakkor úgy vélte, a magyar agrártársadalomnak nincs ideje arra, hogy alulról építkezve "izzadja ki" a szövetkezeteket, ehhez központi segítség kell, ha kell költségvetési támogatás.

Medgyasszay László szerint rossz irányba fejlődik a Nemzeti Földalap, amely az állami tulajdonú földek kiárusítását szolgáló szervezetté satnyult.Az élelmiszerbiztonsággal összefüggésben azt javasolta, hogy szabják meg, melyik határállomáson jöhet be élelmiszer, legyen szűkítve ezen határátkelők köre, így hatékonyabb lehet az ellenőrzés.

Velkey Gábor (SZDSZ) azt mondta, hogy a szövetkezés a hazai mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb kérdése. Hozzátette: piaci körülmények között a kiszolgáltatott termelő egyetlen védelme a termelői szövetkezés.

Az ellenzéki képviselő szerint jelenleg kisszámúak és csak néhány termékre koncentrálódnak a termelői értékesítő szervezetek (tész). Az alapvető probléma a termelők összefogásában, szervezettségében, szövetkezési hajlamában és fegyelmében van - közölte.

Úgy vélte, a következő időszakban az agrárkormányzatnak, az érdekképviseleteknek a szervezésben sokat kellene segíteniük.Velkey Gábor kitért arra, hogy partnerek az osztatlan közös tulajdon kérdéseinek rendezésében. Tudjuk, hogy forrás kell hozzá - jegyezte meg.

Az SZDSZ-es képviselő az állami földek kezeléséről azt mondta, az életjáradék programnál a töredék, apró parcellák esetében a birtokegyesítés lehetséges, a nagy területek esetében pedig a tartós bérlet legalább olyan jó megoldás, mint az értékesítés.

Lengyel Zoltán (MDF) elmondta: nem nagyon látja a szolidaritás eredményét, nem sikerült a gazdákat ösztönözni arra, hogy közösen vállalják a termelés kockázatát, biztosításon keresztül.
Fontosnak nevezte, hogy a parlament az elkövetkező évekre vázoljon fel egy olyan agrárpolitikát, egy olyan mezőgazdasági jövőképet, amely az embereket arra ösztönzi, hogy vidéken megtalálhassák a számításukat.

Az MDF-es politikus szerint áldozni kell a kutatásra és a fejlesztésre, mert az a cél, hogy kialakuljon a környezettudatos gazdálkodásmód. A minisztériumtól azt kérte Lengyel Zoltán, legyen partner abban, hogy megoldják a termények helyben való feldolgozását és értékesítését.
A másik MDF-es vezérszónok, Karsai Péter azt kifogásolta, hogy az adatokat és a sok esetben hiányzó idősorokat nem tudják a nemzeti agrárcélokhoz viszonyítani.

A képviselő szerint hiányzik a jelentésből az erdőn, mezőn ellopott termékek ára, mivel nincs ilyen nyilvántartás, az agrárgazdasági jelentés szempontjából ez a probléma nem is létezik.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke az együttes általános vitát elnapolta, folytatása és lezárása kedden utolsó napirend lesz.