A lisszaboni stratégia hatékony megvalósításáról tárgyalt az ESZGB

Az Unió tagállamai 2000-ben egy olyan tízéves reformfolyamat mellett kötelezték el magukat, amelynek célja az EU gazdasági, szociális és környezetvédelmi megújulása volt. Az átalakulás célja igen ambiciózus, nevezetesen az, hogy 2010-re az EU a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb gazdaságává váljon. Az elképzelések szerint az erősebb gazdaság új munkahelyeket, a szociális biztonságot teremt.

"A lisszaboni stratégia alapeleme, hogy Európa szellemi tőkéjét felhasználva előnyhöz jut a Távol-kelettel és Észak-Amerikával szemben a kutatásfejlesztésben és az innovációban, ahogy az oktatás, a továbbképzés területén is előnyöket szerez éppen a kontinens hagyományai és egyetemi rendszere miatt" - mondta Vizi E. Szilveszter szerdán az MTI-nek.

A globális pénzügyi válság közepette megtartott ülésen, amelyet Margot Wallström, az Európai Bizottság intézményi kapcsolatokért és kommunikációs stratégiáért felelős alelnöke hívott össze, a lisszaboni stratégia 2009-2010-es hatékony megvalósításáról kellett véleményt mondani.

Vizi E. Szilveszter hozzászólásában arról beszélt, hogy el kell dönteni, "vajon a lisszaboni stratégiát folytatjuk, vagy egy teljesen új utat választunk, amely nagyobb sikerekkel kecsegtet. A lisszaboni stratégia ugyanis nem váltotta be a reményeket. Már most látszik, hogy 2010-re az unióban a kutatás-fejlesztésre fordított összegek nem érik el a GDP 3 százalékát, s a foglalkoztatottság sem biztos, hogy emelkedik majd ebben a két évben. Felhívtam a figyelmet a nemzeti gazdasági és szociális tanácsok szerepére is, amelyekben egyaránt képviseltetik magukat a munkavállalók és a munkáltatók, Magyarországon pedig a tudomány is."

Mint mondta, e tanácsok fontos szerepet játszhatnak abban, hogyan tolerálják az állampolgárok pszichésen a pénzügyi és a gazdasági válság negatív hatásait, illetve abban, hogy hogyan tudja a társadalom ezt feldolgozni.

"Újra kell gondolni, hogy vajon jó-e a jelenlegi stratégia, vagy pedig egy újat kell kidolgozni. A brüsszeli tanácskozáson egyértelmű felkérést kaptunk arra, hogy a rendkívül nehéz helyzetre való tekintettel a gazdasági és szociális tanácsok foglalkozzanak a jövővel is. Olyan kérdésekkel is kell foglalkozni, mint a demográfiai kihívások, vagy az immigrációs politika."