Az előző idényben a Boston Celtics összerántott egy igazán ütőképes kis csapatot, majd minden előrejelzés ellenére meg sem állt a bajnoki cím begyűjtéséig. Sokaknak pedig egyenesen nosztalgiázniuk támadt kedvük a Lakers-Celtics nagydöntő láttán. Ha a nyolcvanas évek nagy összecsapásai talán már nem is térnek vissza, semmi sem zárja ki, hogy az idén is megismétlődhessen a már klasszikusnak számító párosítás.

Keleten a helyzet változatlan

A Celtics tavaly „bankot robbantott” és Paul Pierce mellé Bostonba hozott olyan bejáratott neveket, mint Kevin Garnett és Ray Allan. Körítésnek pedig igencsak jó játékosok kerültek a megfelelő posztokra,. Így nem csoda, hogy 66-16-os átlaggal hozták az alapszakaszt, majd a bajnoki gyűrűk is a Celtics játokosainak ujján landoltak.

Természetes, hogy az idén is hasonló babérokra vágynak Bostonban, azonban kérdéses mennyire sikerül mindezt megvalósítani. A nagy hármas valószínűleg hozza majd a formát, de az igazi kulcsember, az irányító Rajon Rondo lesz, aki az előző szezonban már megvillantotta mire is lehet képes. Ha most végre stabilan teljesít majd a magasabbik színvonalon, akkor a Celtics magabiztosan menetelhet a csúcsra. Aki viszont hiányozni fog Doc Riversnek, az James Posey, aki szinte mindig biztos pontnak számított a kispadon, de idén a Hornets csapatát fogja erősíteni.

Csupán két csapat látszik elég összeszedettnek ahhoz, hogy megszorítsa az alapszakaszban a Bostont. A Detroit lenne az egyik jelölt, míg a másik a Cleveland Cavaliers. Az utóbbi csapatnál valószínűleg már azon pánikolnak, hogy mi fog történni 2010-ben, amikor is lejár LeBron James szerződése a klubnál, és hirtelen kiderül mennyit is ér valójában a csapat. A Pistons viszont megint a régi, jól bevált gárdára alapozza az idényt. A Billups-Wallace-Prince-Hamilton négyesfogat minden bizonnyal behúzza majd a Detroit szekerét az alapszakasz egyik kiemelkedő helyére, de kérdéses, hogy a már harmincas éveiket taposó sztárok 2004 után ismét bajnoki címhez juttatják-e a csapatot.

Természetesen játszanak más csapatok is keleten, egy-két játékos jött ide, ment oda, mint ahogy Elton Brand is a Sixershez került, vagy éppen a Chicago Bullsnak sikerült megfognia az isten lábát Derrick Rose személyében, aki az egyik legnagyobb tehetségnek számít mostanság. A már régóta vergődő New York Knicks edzőváltással próbálkozott megmenteni a végső hanyatlástól a csapatot. A totális csődöt mondó Isiah Thomast Mike D’Antoni váltotta a vonal mentén. Az új arcok valamelyest megdobják majd a klubok ázsióját, de nem valószínű, hogy beleszólhatnak majd a „nagyok” dolgába.

Erős nyugat újra támad

Míg keleten csak két-három csapat várható, hogy eljusson a végsőkig, addig a nyugati csapatoknál többen is bejelentkezhetnek erre a posztra. Mindközül a tavalyi döntős Los Angeles Lakers tűnik a legerősebbnek. A múlt évi csapathoz ugyan nem érkezett semmilyen jelentősebb erősítés, viszont felgyógyult sérüléséből a center, Andrew Bynum, aki komoly erőt jelent majd a palánk alatt. Együtt Bryanttel és Paul Gasollal végre pályára léphet a nagy hármas. Lamar Odom viszont minden bizonnyal a kispadra fog szorulni.

Ha az utóbbi pár év NBA bajnokainak listáját vesszük alapul, akkor a San Antonio Spurs biztosan elhódítja az idén a trófeát. De ha csak a reális esélyeket nézzük, akkor is jó eséllyel indulhatnak neki a hosszú bajnoki sorozatnak. A Spurs szinte semmit sem változtatott a keretén, és ha Manu Ginobili rendben lesz, akkor a csillagos ég lehet a határ Gregg Popovich gárdája számára.

A harmadik biztos befutó a tavalyi idény meglepetéscsapata a New Orleans Hornets lehet. Byron Scott az elmúlt szezonban az év legjobb edzője volt, na és ott van még Chris Paul a csodagyerek, aki az alapszakasz MVP címéért is harcba száll majd. Erősítésnek pedig megérkezett James Posey a Celticsből.

A Dallas és a Phoenix még mindig próbálnak magukhoz térni a legutóbbi átigazolási időszak pofonjaitól. Jason Kidd és Shaquille O’Neal elhozatala nem váltotta be a nagy reményeket a két csapatnál, azóta viszont egyik klubnál sem történt semmi érdemleges. Azt leszámítva, hogy D’Antoni, a Phoenix edzője a Knickshez távozott. A Houston ezzel szemben Ron Artestet hozta segítségül, egyenesen a Sacramento Kingstől. Artest így csatlakozhat Yao Minghez és Tracy McGradyhez, hogy a Rockets a tavalyinál előrébb végezhessen. A Utah Jazz valószínűleg ebben az idényben is erős lesz, a Portlandnál pedig végre bemutatkozhat Greg Oden, aki sérüléssel töltötte az elmúlt szezont.

Európába menni jó

A nagy pénzek lassan-lassan az európai topligákba csábítanak néhány nem is rossz játékost az NBA-ből. Carlos Arroyo az Orlando Magic irányítója a Maccabi Tel-Avivnál landolt 2,5 millió dollár ellenében, de az igazi nagy durranás Josh Childress leigazolása volt. Az Atlanta Hawks játékosáért 33 millió dollárt perkált le a görög Olimpiakosz vezetősége. Rajtuk kívül még néhány, az NBA-ben kenyerét kereső, bár európai játékos tért vissza, hogy zsíros szerződésekkel dobja fel a hangulatát. Mindennek a csúcsát viszont az a hír jelentette, miszerint egy görög csapat rekordösszeget fizetne azért, hogy Kobe Bryant náluk pattogtasson.

Az európai vezető ligák (görög, olasz, spanyol) elit csapatai egyre erősebbek lesznek, a nagyarányú külföldi leigazolások miatt. Nem csoda, hogy az előszezon alatt európai vendégjátékra átugró NBA-csapatok az idén már csak egymás ellen voltak hajlandóak játszani, így elkerülve, hogy megalázó vereséget szenvedjenek egy-egy európai klubtól.