Szépségkirálynők nyughelye a kaposvári temetőben

Ha az első magyar szépségkirálynő kerül szóba, az 1986-ban tragikusan elhunyt, egy évvel korábban az ország legszebbjének választott Molnár Csilla Andreára emlékezünk. Nem véletlenül, hiszen a Magyarországon 50 év után először rendezett szépségversenyen az akkor 16 éves fonyódi diáklány nemcsak sejtelmes kisugárzásával, hanem királynői alázatával vette le lábáról a közönséget és a zsűri tagjait.

Mozgalmas, ugyanakkor csalódásokban és kiszolgáltatottságban gazdag hónapokon át magántanulóként viselte a koronát, mígnem összeroppant a hirtelen jött népszerűséggel járó terhek alatt. Magyarország szépe kilenc hónappal megválasztása után halálos adag gyógyszert vett be, életét nem tudták már megmenteni. Több jel arra mutatott, hogy tettét segélykiáltásnak szánta.

"Csilla, Szépek Szépe, mesék királynője, aludj" - olvasható a kaposvári Keleti temető csodálatos síremlékén. A Melocco Miklós szobrászművész készítette dombormű megrendítő finomsággal jelzi a fiatalon elment lány emlékének örökkévalóságát: az álló helyzetben ábrázolt hasonmás arca az ég felé fordul, sziluettjét apró virágminták borítják. Molnár Csilla tragikus halála országos döbbenetet váltott ki; ezrek érkeztek temetésére, az éppen zajló 1986-os szépségversenyt a középdöntőnél leállították, és 1989-ig nem rendeztek ilyen vetélkedőt Magyarországon.

Huszonkét évvel a szépségkirálynő tragikus halála után a sírja ma is zarándokhely - mondja Puskás Béla, a Somogy Megyei Temetkezési Kft. ügyvezető igazgatója. - Halottak napján tömegesen keresik fel a sírt, fiatalok, tisztelők, barátok egyaránt, s az esti órákban is sokan gyújtanak gyertyát az emlékhelynél. Ma is a legtöbbet látogatott sír Molnár Csilláé, pedig ebben a temetőben több országosan híres személyiség, például Rippl-Rónai József, Szász Endre, Gyergyai Albert is nyugszik - teszi hozzá.

A temető hírességei között olvasható az útmutató térképen egy másik szépségkirálynő neve, mely szinte az ismeretlenség homályából tör utat magának a mai "Miss-szépségek" erdejéből. Molnár Csilla nyughelyétől mintegy kétszáz méterre, időben azonban 86 évvel korábbra kell visszalapoznunk a helytörténetben, hogy megtudjuk Az első magyar szépségkirálynő megválasztásának történetét.

A korabeli "szépségkirálynő" elnevezés ugyan némileg sántít, hiszen Magyarországon, miként Ausztriában is, elsőként 1929-ben rendeztek szépségversenyt, s a korábbi megmérettetések mindegyike települési, megyei bálokon történt. Magyarországon az elsőnek mondott szépséget mégis szokatlan helyen és körülmények között választották meg: a kaposvári, legendás faszínház pódiumán. A Nagyváradi Színház vendégszereplésének végén a szépségjelöltek közül a zsűri a helyi királyi közjegyző 19 éves lányának, Plainer Etelkának, Écynek juttatta a koronát.

"A végtelenül bájos, csendes, szelíd mosolyú" lányba pillanatok alatt beleszeretett a vendégszereplő színház karnagya, az országosan ismert Várady Aladár nótaszerző, aki a legenda szerint Écyhez írta a Hajlik a jegenye című nótát - olvasható Lévai József történetkutató könyvében. Mindent elsöprő szerelem lett a korona fődíja, azonban a lány hajthatatlan atyja nem adta Écyt az "öreg komédiáshoz". A boldogtalan szépségkirálynő egy honvéd főhadnagy felesége lett. 28 évesen, szívbajban hunyt el.

A kaposvári temető védett sírjának kövét repkény futja be, időnként kisiskolások teszik rendbe, s gyújtanak gyertyát az elfeledett szépségkirálynőért.