NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG: ÁTALAKULÁS ÉS NÉMET EGYSÉG

1988. november 6. - Az európai ügyekre szakosodott sajtótársulás, a Brüsszeli Klub tanulmánya szerint a Nyugat- és Kelet-Németország között kialakult kivételes kapcsolatok révén az NDK gyakorlatilag a Közös Piac titkos "tizenharmadik" tagja, a két Európa közti árucsere "elosztó állomása" lett. A két Németország közötti illegális kereskedelem segítségével a keletnémet termékek gyakorlatilag az EGK hatóságainak ellenőrzése nélkül jutnak be a Közösség tagországaiba.

1988. november 15. - Az NDK külügyminisztériuma tiltakozott a bonni kancellári hivatalnál amiatt, hogy a nyugatnémet felderítés emberei előző nap kísérletet tettek egy NSZK-ban tartózkodó NSZEP-küldöttség tagjainak beszervezésére.

1988. november 17. - Csehszlovákia példáját követve az NDK vámhatósága megszigorította a turistaforgalomban résztvevő személyekre érvényes vámelőírásokat, tovább csökkentve a korlátozás, illetve engedély nélkül kivihető cikkek számát.

1988. november 19. - A kulturális cenzúra újabb korlátozó intézkedéseket hozott. Az októberi lapszám betiltása után az NDK-ban megszüntették a szovjet Szputnyik folyóirat német nyelvű változatának előfizetését, amely az első számú forrása volt a gorbacsovi új szelek és gondolatok megismerésének. Levettek a műsorról öt olyan szovjet filmet is, amelyek bírálták a sztálini időszakot. Kelet-Berlin egyetlen kabaréjának, a Die Distelnek (Bogáncs) el kellett állnia új műsorának bemutatásától, mert a glasznoszttyal kapcsolatos szkeccsei "túl merésznek" minősíttettek. Kivonták a forgalomból a Budapester Rundschau című német nyelvű magyar hetilapot is, mert a hivatalos megítélés szerint túlságosan elkötelezte magát a glasznoszty mellett.

1988. november 23. - Rosszindulatú rágalomként utasította vissza az NDK azokat az NSZK-beli állításokat, amelyek szerint a két német állam határán tűzparancs van érvényben azok ellen, akik illegális úton próbálják átlépni a határt.

ROMÁNIA: DIKTATÚRÁBÓL DEMOKRÁCIÁBA

1988. november 11. - A Szatmári Hírlap Parancsoló szükségszerűség az energiatakarékosság címmel megjelent cikke a villamosenergia és a fűtőanyag minél takarékosabb felhasználására hívta fel az üzemek dolgozóit és a lakosságot: "Nehogy bekapcsolva hagyjuk a mellékhelyiségeket megvilágító égőket, ne égjenek a lámpák azokban a helyiségekben, amelyekben senki sem tartózkodik".

1988. november 11. - Drámai hangvételű tudósításban számolt be az Aszahi Simbun című japán lap azokról az okokról és körülményekről, amelyek miatt Romániából tömegesen érkeznek menekültek Magyarországra. A fényképekkel és térképpel illusztrált cikk a magyarországi menekültek szervezetétől, a Romania Liberától származó információkra hivatkozva 20-40 ezerre becsülte azoknak a számát, akik idáig elhagyták Romániát Ceausescu erőszakos asszimilációs politikája és a romló életkörülmények miatt.

1988. november 14. - A román hatóságok Bukarestben őrizetbe vették Győrfi Károlyt, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosát, mert a vád szerint gépkocsijából "román- és szocialista-ellenes tartalmú" röplapokat terjesztett. "Majd felgyullad a papír" - mondta egy nyugati diplomata az incidenst követő román-magyar diplomáciai csetepatéról, s utalt arra, hogy nyilvánvaló az összefüggés Győrfi kiutasítása és a tüntetés között, amelyet a Magyarországra menekült románok és magyarok a budapesti román nagykövetség elé terveztek november 15-én, a brassói munkáslázadás első évfordulója alkalmából. A román hatóságok Győrfit 19-én nemkívánatos személynek nyilvánították, s kiutasították az országból.

1988. november 14. - A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége (ICFTU) felhívást intézett Nicolae Ceausescuhoz, követelve, hogy bocsássák szabadon a szakszervezeti tevékenység miatt őrizetbe vett munkásokat. Az ICFTU adatai szerint Romániában több mint hatvan személyt tartanak munkatáborban, mert részt vettek az egy éve Brassóban tartott kormányellenes tüntetéseken.

1988. november 15. - A Ceausescu-rendszer politikája elleni brassói megmozdulás első évfordulóján Budapesten, Londonban, Bécsben, Wroclawban, Moszkvában és Brüsszelben román menekültek, illetve emberjogi aktivisták kisebb-nagyobb megmozdulásokat tartottak.

1988. november 15. - Nicolae Ceausescu pártfőtitkár nyilatkozatában kijelentette, reméli, hogy Románia még a folyamatban lévő ötéves tervben felszámolja egész külföldi adósságát.

1988. november 18. - Románia lemondott a proletárdiktatúra "régi formulájáról" és azt a "forradalmi munkásdemokrácia államának" fogalmával helyettesíti - jelentette ki a Társadalompolitikai Tanulmányok Akadémiájának rektora a "nagy egyesülés", az "egységes román nemzeti állam" megalakulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett bukaresti tudományos tanácskozáson. Az ülésről tudósító Scinteia Tineretului kiemelte: "Az országos tudományos ülésszak a 70 évvel ezelőtti emlékezetes eseményt felelevenítve, az elődök előtt tisztelegve kifejezi mély háláját, határtalan szeretetét és messzemenő nagyrabecsülését az RKP főtitkára, az RSZK elnöke, Nicolae Ceausescu, a szocialista Románia zseniális megalkotója iránt, aki forradalmi bölcsességgel és tisztánlátással töretlenül vezeti az országot a szocialista és kommunista civilizáció magas csúcsai felé, a világ nemzetei közötti rangos és méltó érvényesülés útján".

1988. november 28-30. - Az RKP Központi Bizottságának kibővített ülésszakán Nicolae Ceausescu pártfőtitkár elmondta: az országban továbbra is a terv lesz a legfontosabb értékmérő a szocialista gazdaság területén, nem pedig a piaci tényező. Kijelentette továbbá: az egyes országokban a szocialista építés folyamán felmerült problémák nem mehetnek a szocialista országok egységének kárára, szükség van együttműködésük fokozására, és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítésére is.

SZOVJETUNIÓ: ÖSSZEOMLÁS VAGY MEGÚJULÁS?


1988. november 1. - Nyilvánosságra hozták, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának katonai kollégiuma szeptember elsején rehabilitálta azokat a személyeket, akiket az ellenforradalminak minősített moszkvai szervezet, az A. Sljapnyikov és Sz. Medvegyev vezette "munkásellenzék" ügyében ítéltek el 1935-ben, illetve 1937-ben.

1988. november 6. - Andrej Szaharov Nobel-békedíjas tudós az Egyesült Államokba utazott, ahol november 14-én fogadta őt Ronald Reagan elnök. A korábban belső száműzetésre ítélt világhírű szovjet akadémikusnak ez volt az első külföldi útja.

1988. november 8. - Észtországban lemondott a nagyobb autonómia hívének számító Bruno Saul miniszterelnök.

1988. november 11. - A balti köztársaságokban tömegesen tiltakoztak a szovjet alkotmánytervezet olyan módosítása ellen, amelynek nyomán megnyirbálnák a köztársaságok autonómiáját. A baltikumi elégedetlenség lecsillapítására november közepén nagyjából egy időben Rigába, Tallinnba és Vilniusba látogatott az SZKP KB PB három tagja: Vagyim Medvegyev, Nyikolaj Szljunykov és Viktor Csebrikov.

1988. november 12. - Grúziában több mint százezren tiltakoztak "a köztársaság oroszosítása" ellen. 17-én és 19-én újabb megmozdulásokra került sor, majd 23-án a köztársaság parlamentje egyhangúlag a szovjet alkotmánymódosítási tervezet megváltoztatása mellett döntött.

1988. november 14. - A Sajudis, a Litván Népfront felszólította a balti köztársaság parlamentjét, hogy vizsgálja meg és fogadja el a litván tudományos akadémia által kidolgozott alkotmánytervezetet, amely kinyilvánítja a köztársaság teljes szuverenitását. Először fordult elő, hogy egy szövetséges köztársaság népfrontjellegű szervezete a nagyobb autonómia irányába mutató átfogó alkotmánytervezetet terjesztett a nyilvánosság elé.

1988. november 16. - Az észt parlament elvetette a tagköztársaságok autonómiáját szűkítő szovjet alkotmánymódosítási tervet, és nagy többséggel Észtország Szovjetunión belüli szuverenitását deklaráló módosításokat hajtott végre a köztársaság alkotmányán. A módosítások értelmében például a szovjet törvények csak akkor válnak érvényessé Észtországban, ha azokat a tallinni törvényhozás beiktatta.

1988. november 18. - Az észt parlamenttel szemben a litván Legfelsőbb Tanács elutasította a köztársaság alkotmánymódosításának azt a tervezett pontját, amely előirányozta Litvánia vétójogát a köztársaságot érintő központi döntésekkel szemben. A képviselők jóváhagyták a szovjet választási rendszer demokratizálását célzó törvénytervezetet, de a szovjet alkotmány módosításának kérdésében amellett szavaztak, hogy tervezett változtatásokról szóló vitájukat későbbre halasztják. A képviselők az állami nyelv rangjára emelték a litván nyelvet, s visszaállították a két világháború közötti Litván Köztársaság lobogóját és himnuszát.

1988. november 22. - Litvániában Egység néven megalakult a köztársaságban élő nem litván nemzetiségűek internacionalista szervezete.

1988. november 22. - A lett Legfelsőbb Tanács a szovjet alkotmány módosítási tervezetének bizonyos pontjait jóváhagyta, amelyekkel pedig nem értett egyet, azokra javaslatcsomagot dolgozott ki.

1988. november 24. - Azerbajdzsán nagyvárosaiban, Bakuban, Kirovabádban és Nahicsevánban az újabb örményellenes zavargások miatt kijárási tilalmat léptettek életbe. Örményországban több százezren gyűltek össze Jereván főterén, ahol a tömegek "önvédelmi osztagok" felállítását határozták el a köztársaság azerbajdzsán többségű körzeteiben. 27-én a zavargások miatt Azerbajdzsánban leváltották Kirovabád és Nahicseván városi párttikárait.

1988. november 26. - A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a szovjet alkotmánnyal ellentétesnek nyilvánította és hatályon kívül helyezte az észt Legfelsőbb Tanács 1988. november 16-i határozatait. Ezzel egyidejűleg a testület átdolgozta a javasolt alkotmánymódosításokat, amelyeket eddig bíráltak az észtek, a litvánok, a lettek, a grúzok, s az örmények is, mondván: elfogadásuk esetén túl nagy hatalom összpontosulna Moszkva kezében.

1988. november 29-december 1. - A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa soron kívüli ülésszakán elfogadta az új választási törvényt, módosította az ország alkotmányának több, a központ és a tagköztársaságok viszonyát érintő passzusát, s határozott a politikai intézményrendszer reformjáról. Gorbacsov záróbeszédében hangoztatta, hogy az elfogadott törvényekkel új szakasz kezdődik a szovjet államiság fejlődésében, amelynek alapja a demokrácia és a nép önkormányzata, bár a tervezetek egyes új elemei - a népképviseleti kongresszus, a társadalmi szervezetek képviselete, a folyamatosan tevékenykedő Legfelsőbb Tanács, a többes jelölés stb. - nem találkoztak mindenütt azonnal megértéssel és támogatással.

1988. november 30. - A Szovjetunió megszüntette a Szabad Európa Rádió és a Szovjetunió népeinek nyelvein sugárzó Szabadság Rádió adásainak zavarását.


A Fidesz megalakulása

20 évvel ezelőtt, 1988. október-novemberben két lépcsőben tartotta alakuló kongresszusát a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), a magyarországi rendszerváltozás első független ifjúsági szervezete.

A Fideszt 1988. március 30-án alapította a budapesti Bibó István Szakkollégiumban 37 egyetemi és főiskolai hallgató, fiatal értelmiségi, köztük Bayer Zsolt, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Kövér László, Orbán Viktor és Szájer József. Céljuk egy új, önálló és független ifjúsági szövetség létrehozása volt, amely tömöríti a politikailag aktív, radikális, reformer ifjúsági csoportokat és egyéneket. 1988. március 31-én nemzetközi sajtótájékoztatón jelentették be szervezetük létrejöttét, s már egy hétre rá a rendőrség közölte az alapítókkal, hogy "tevékenységük illegális szervezet létrehozására irányul". Áprilisban a Fővárosi Főügyészség beidézett hét fideszest, figyelmeztetve őket arra, hogy jogsértően hozták létre szervezetüket. Politikai kompromisszumot ajánlottak nekik: az új egyesületi törvény megalkotásáig függesszék fel tevékenységüket.

Nem ez történt: 1988. április végén a veszprémi felsőoktatási ifjúsági parlamenten a Fidesz kilépett az országos színtérre, s maga mögé állítva a többséget, stratégiai csapást mért a KISZ-re, az állampárt ifjúsági szervezetére. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1988. május 3-ai ülésén arra a következtetésre jutott, hogy jogi szabályozás híján nem léphet ugyan fel a szervezet ellen, az egyesülési joggal való visszaélés vétsége miatt viszont eljárás indítható a szervezőkkel szemben. Eközben megkezdődött a programtervezet készítése, a Szövetség tagjai szerte az országban felkeresték az országgyűlési képviselőket, tájékoztatták őket szervezetükről és szándékaikról, a helyi csoportok demonstrációkat, akciókat szerveztek.

A Fidesz 1988. október 2-án tartotta alapító kongresszusának első fordulóját Budapesten, a Jurta Színházban. Az elfogadott szervezeti és működési szabályzat egy bázisdemokrácián nyugvó horizontális szerveződést rögzített, amelynek legfőbb szerve a folyamatosan működő Választmány.

A tanácskozás november 19-20-ai második szakaszában megválasztották a 13 tagú Választmány hét tagját: Deutsch Tamást, Fodor Gábort, Hegedűs Istvánt, Kövér Lászlót, Molnár Pétert, Orbán Viktort és Rockenbauer Zoltánt (a további hat tagot az alapcsoportok küldötteiből álló Fidesz-tanács választotta később). A kongresszus Politikai Programnyilatkozatot fogadott el.

Ennek értelmében a Fidesz olyan országos politikai szövetség, amely nem ifjúsági szervezete egyetlen politikai csoportosulásnak sem. Működése a magyar fiatalok kilátástalan helyzetének megszüntetésére irányul, ennek érdekében élni kíván az alkotmány és a törvények biztosította összes lehetőséggel.

A dokumentum szerint a Fidesz az országos politika egészének átalakítását, új alapokra helyezését tartja kívánatosnak, követeli a többpártrendszerre épülő parlamenti demokrácia megteremtését, az ideológiának a gazdaságból való eltávolítását. Mindezt nem a hatalom megragadásával igyekszik elérni - szólt a dokumentum -, hanem úgy, hogy segít a politikai öntudatát vesztett társadalom önszerveződésében.

A Fidesz ifjonti hévvel vette ki részét a napi politikai küzdelmekből. 1988. októberben petíciót nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben követelte, hogy március 15., az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulója legyen ismét nemzeti ünnep, a szabadságharc leverésének napja, október 6. pedig legyen nemzeti gyásznap.

(Az állampárti parlament az első követelést még 1988 végén megszavazta, a nemzeti gyásznap gondolata később a Fidesz-kormány idején valósult meg.) 1989. június 16-án Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének 31. évfordulóján a Hősök terén tartott gyászszertartáson Orbán Viktor a Fidesz szónokaként a hazai