200 millió éves bogárfaj

Kétszáz millió évre vezethetik vissza a napjainkban legrégebben létezőnek ismert földi bogarak, az archostematák családjába tartozó Tetraphalerus bruchik családfáját. A teljes rokonsághoz 350 ezer féle, a köznyelvben bogárként emlegetett fajta tartozik, az egészen kicsi - 0,1 milliméter hosszúságútól a 33 millimétert is meghaladókig.

A Tetraphalerus-nak is van két változata, ám ennek ellenére nemcsak a legrégibbek, de a legritkábbak közé is tartoznak. A két centiméteres, hosszúkás pajzsra emlékeztető alakú, testhosszukhoz képest apró fejű, lábon mászkáló állatkák a fenyőfák kérgeibe, a törzs repedéseibe húzódva élnek, és csak sötétedéskor hagyják el az otthonukat.

A németországi Jéna egyeteme phyletikai (rendszertani) múzeumának entomológus, azaz rovarkutató tanára, Rolf Beutel és társai adták hírül az egyetem bulletinjében a tudományos világnak: szerencsésen találtak egy példányt, amelyet alaposan átvizsgáltak egy mikro CT-vel, azaz mikro komputertomográffal. Aztán a kis bogár testfelépítését összehasonlították a sokmillió éves kőzetekből kiemelt elődjeinek a megkövült maradványaival. A ma is létező és a sokmillió éves, krétakori ős testszerkezete mindenben megegyezett! Oly mértékben, hogy tudományosan is megerősíthették, hogy Tetraphalerusok családjába tartozók (eddigi ismereteink szerint) a leghosszabb ideje létező bogarak.

Ám tényként közölték azt is, hogy a Tetraphalerusok - sajnos - a kihaló fajok közé
sorolhatók. Mert bár világszerte keresik őket a bogarászok, alig akadnak a nyomukra, amiből arra következtetnek, hogy a már nagyon magukra maradt példányok nem találkoznak a fajfenntartáshoz feltétlenül szükséges társakkal. S ha elpusztulnak, az egész család kihal.