Mielőtt még vadul tárcsázni kezdenénk Harrison Ford számát és Tia Carrera életnagyságú bábuját az anyósülésre ültetve íjpuskával, szakadt térképpel és mindent nyitó kulcsokkal felszerelkezve elindulnánk ereklyéket fosztogatni nem árt leszögezni: a magyar műkincsek nagy része messze nincs elveszve, sőt. Nem árt azonban vigyázni: a kincsek nagy része magántulajdonban van, a magánemberek pedig nem mindig bérlik föl a komplett UD Zrt.-t a vagyonvédelmet minden körülmények között szem előtt tartva.

Vegyünk műkincseket!

Pedig egyre többen fektetik pénzüket műkincsekbe, mintegy fityiszt mutatva az egyre terebélyesedő gazdasági pániknak. Egy kandallóóra vagy egy gondolaszék - bármi is legyen az - ugyanis megfelelő arra, hogy konzerváljuk a pénzünket, nem mellesleg lehet benne gyönyörködni, meg mutogatni a többi fanatikus, vagy megélhetési gyűjtőnek. A műtárgyak legnagyobb előnye, hogy szinte minden gazdasági szituációban értékállóak, egy műtárgy szinte mindig jó befektetés - vallják a szakemberek. A tulajdonosak egy része pusztán örömből, esetleg anyagi helyzetét fitogtató, gyűjtő szenvedélyből vagy a kultúrához való kötődéstől vezérelve fekteti pénzét műkincsekbe. Más részük értékálló tartós befektetést szem előtt tartva vagy kizárólag anyagi megfontolásból, haszonszerzés reményében vásárol műtárgyakat. Egyet azonban nem árt figyelembe venni: ami szép, vagyis inkább értékes az kellhet másnak is. Mondjuk az illegális műkincskereskedőknek.

Ez a szakma - jobb híján nevezzük szakmának, bár az állásbörzéken még nem találkozhatunk szakképzett műkincstolvajokkal - ugyanis egyre népszerűbb. A bűnözési statisztikákat abszolút vezető kábítószer- és fegyverkereskedelem után az illegális műkincskereskedelem bonyolítja le a legnagyobb forgalmat a feketepiacon – ezt a talán elsőre meglepő adatot Vukán Béla alezredes osztotta meg a közvéleménnyel a BÁV Aukciósház Mesélnek a műkincsek címmel futó előadássorozatának legutóbbi alkalmán.

Tévézés közben pakolták ki

Magyarországon évente nagyjából kilencszáz bűncselekmény történik műkincsekhez köthetően, melyek kárértéke megközelíti az 1 milliárd forintot. A műkincstolvajok közössége ráadásul elég pimasz alakokból áll. Vukán Béla alezredes, az ORFK Műkincsvédelmi Alosztályának főtanácsosa mesélte ezt az első hallásra komikus esetet: 2004-ben történt, hogy egy villából több tízmillió forint értékű itáliai és flamand festők munkáit, valamint kandallóórákat loptak el, míg gazdájuk nyugodtan nézte a televíziót. Valószínűleg az volt minden idők legdrágább Barátok közt epizódja... Nem ez azonban a legbevettebb fogás a tolvajok körében. Kedvelt csel például, amikor múzeumi szakembernek, áramszolgáltató vagy gázszolgáltató munkatársainak adják ki magukat. Azután ahelyett, hogy a gázórát olvasnák a szerencsétlen tulaj figyelmét kijátszva kipakolják a műkincsekkel telerakott házat.

A magángyűjtőkön kívül a legveszélyeztetettebbek egyértelműen a kisebb templomok, vidéki múzeumok. Ezeket ugyanis a legtöbbször még annyira sem védik, mint a magánházakat. Az alezredes szerint 2002-ben a Vizsolyi Biblia is könnyű prédát jelentett a tolvajoknak, hiszen csak egy zárat kellett felfeszíteniük az ország egyik legbecsesebb, ennek ellenére üvegvitrinben őrzött muzeális könyvéért. A történet azóta már szerencsés véget ért, és megkerült az illegális műkincskereskedők által piacra dobott relikvia.

Vukán Béla azt is elmondta, hogy az illegálisan feltárt régészeti leletek feketekereskedelme szintén felbecsülhetetlen károkat okoz. Meg persze az is, hogy a fapados feltárás helyszínén visszavonhatatlan károkat okozhatnak az orgazdák. Mindezek ellenére azonban meglehetősen nehéz felvenni a harcot a tolvajokkal, az illegális kereskedőkkel.

Interpollal a fosztogatók ellen

De legalább megpróbálják. Mégpedig szoros együttműködésben a Vám- és Pénzügyőrséggel, a rendőrség helyi szerveivel és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. S ha ez nem lenne elég: a Műkincsvédelmi Alosztályt az Interpol és az Europol is segíti. Ettől a nemzetközi kapcsolatrendszertől pedig már retteghetnek az illegális műkincsesek.

De ők legtöbbször nem félnek. Tudják ugyanis, hogy a rendőrségnek sincs meg minden eszköze a műkincsek azonosításához. Franciaországban ugyan használnak egy szoftvert, ami fel tudja ismerni a tárgyakat, és össze is tudja hasonlítani őket. Ennek a rendszernek a bevezetése lenne a legjobb megoldás itthon is, bár a hazai zsaruk szerint még ez sem lenne tökéletes megoldás. A magyar tulajdonosok ugyanis sokszor saját tárgyaikkal sincsenek tisztában, nem rendelkeznek elég információval saját kincseikről.

Fontos lenne az is - még ha a rablástól nem is véd -, hogy a tulajdonosak saját műkincseikről egy házi leltárt készítsenek rövid leírásokkal, amivel máris könnyebbé tennék a hatóságok dolgát. Az pedig, ha a tárgyak digitális fotóit is eltennék, már maga lenne a rendőrök paradicsoma. Harrison Ford is ezt ajánlaná.