Határidő előtt készült el a vízerőmű

A világ harmadik leghosszabb folyóján, a Jangce középső szakaszán található gigantikus védmű és erőmű építését 1993-ban 22,5 milliárd dolláros (4537 milliárd forintos) költségvetéssel kezdték el, a 185 méter magas gáton összesen 26 turbógenerátor található.

Az áramfejlesztők évente összesen 84,7 milliárd kilowatt villamos energiát termelnek, amely a széntüzelésű erőművekkel összehasonlítva mintegy 40-50 millió tonna kőszén elégetésével nyerhető.

Az erőművet a tervek szerint 2012-ig további hat turbinával bővítenék, a hajóátemelő zsiliprendszer várhatóan 2015-re készül el.

A Három Szoros Gáton termelt villamos energia közép-, kelet-, és dél-Kínában összesen 15 tartomány ellátását segíti, és nagyban csökkenti az ipari körzetekben gyakran fellépő súlyos energiahiányt.

Júniusi adatok szerint a gát építési munkálatai miatt összesen 1,24 millió embert kellett átköltözetni, az emelkedő vízszint okozta erózió következtében az elkövetkezendő 10-15 évben pedig további négymillió embernek kell majd új otthont találni.

Az óriásberuházás nagyon sok bírálatot kapott a természeti környezetet és a helyi lakosságot érintő hatásai miatt. A környezetvédők szerint a duzzasztómű fölött leülepedik, feldúsul a folyóban lévő szennyeződés, fenyegetve az iparosodás által amúgy is megtizedelt jangcei élővilágot. Sokak szerint túl nagyok a költségek, és nem is biztos, hogy a gát megvédi a térséget az árvizektől.

A kínai kormány viszont úgy véli, hogy a gát, illetve a hatalmas víztározó segít a jangcei árvizek elhárításában, javítja a folyami hajózást és enyhít az ország krónikus energiahiányán.