Az SZDSZ javaslatánál szigorúbb feltételeket szabott a Nemzetközi Valutaalap (IMF), így az idő felülírta az előterjesztést - mondta Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője az MTI érdeklődésére a pártja által kezdeményezett, a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényjavaslatról.
Úgy vélte, a parlamenti vitában derül majd ki, mi lesz a törvényjavaslat sorsa.

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője azt mondta: nem tudja, hogy lesz-e további ötpárti egyeztetés a plafontörvényről. Hozzátette: azért nem tárgyalnak róla, mert nem nagyon van miről. A frakcióvezető egyetértett azzal a véleménnyel, hogy az előterjesztést túlhaladta az idő.

Szabó Lajos, az MSZP-frakció költségvetési munkacsoportjának vezetője ugyanakkor úgy vélte: a szocialisták egy hosszú távon működő szabályrendszer kidolgozásában érdekeltek és abban partnerek. Számunkra nem egyetlen költségvetésre szóló feladat megoldását szolgálta volna a plafontörvény, hanem egy hosszabb távú költségvetési szabályrendszer lett volna - közölte a képviselő.

A képviselő elmondta: az, hogy 2009-re minden eddiginél szigorúbb kiadási korlátot vezetnek be, nem jelenti azt, hogy szükségtelen lenne a kiadási plafonon és a reáladósság-szabályon alapuló rendszer bevezetése, és a működését biztosító háttér létrehozása.

Tállai András, a Fidesz szakpolitikusa az MTI-nek azt mondta: örülnének, ha 2009-re vonatkozóan meg tudna állapodni az öt frakció vagy egy nominális kiadási főösszegben, vagy egy koncepcióban, amelynek alapján ezt kiszámolják. A Fidesz javaslata szerint az infláció nagyságával és a gazdasági növekedés mértékének 50 százalékával növekedhetnének a kiadások - azonban - jegyezte meg Tállai András, hozzátéve: jövőre már nem növekedéssel, hanem csökkenéssel lehet számolni.

Hangsúlyozta: a Fidesz ragaszkodik a költségvetési tanács intézményéhez és elutasítja a szocialisták által javasolt költségvetési hivatalt, amelyre 1,2 milliárd forintot akarnak fordítani.

A politikus utalt arra, hogy a miniszterelnök egyszer azt mondta, támogatja a költségvetési tanácsot, majd kiderült, hogy mégis a költségvetési hivatalra tett javaslatot. Így nehéz lesz megállapodni, pedig a Fidesz szeretné, hogy létrejöjjön egy frakciók által támogatott plafontörvény - tette hozzá.

A pártok a miniszterelnök IMF-megállapodással kapcsolatos bejelentése előtt nyújtottak be a módosító indítványokat a törvényjavaslathoz.

Az MSZP-s Szabó Lajos azt kezdeményezte, hogy 2009-ben az elsődleges korrigált, konszolidált kiadásnövekedés két százalékkal legyen alatta a nominális GPD-növekedésnek, 2010-ben és 2011-ben pedig 1,5 százalékkal. A képviselő Herényi Károllyal benyújtott korábbi javaslatában még egy konkrét szám szerepelt költségvetési plafonként.

A fideszes Domokos László egy korábbi módosító indítványában az Orbán-kormány költségvetési gyakorlatára tett javaslatot, amelynek lényege, hogy a többletteljesítmény felét befektetik a gazdaságban, a másik felét pedig szét lehet osztani. Eszerint a 2009-es költségvetés kiadási főösszege az ideihez képest legfeljebb a várható infláció és a várható bruttó hazai termék reálnövekedése felének együttes százalékos értékével növekedhetne. A legnagyobb ellenzéki párt indítványa szerint a 2009-es költségvetés elsődleges kiadási főösszegének korlátozását a Magyar Nemzeti Bank 2008. negyedik negyedévében megjelenő, az infláció alakulásáról szóló jelentése alapján kell kiszámítani.

A fideszes Tállai András azt javasolta, hogy kormány miniszterei fizetésükkel feleljenek az eredményszemléletű és a pénzforgalmi hiány növekedéséért.

Lakos Imre (SZDSZ) módosító indítványában kezdeményezte, hogy 2009-ben ne növekedjen az előző évihez képest a költségvetés elsődleges kiadási főösszege, valamint hogy 2010-2011-ben is fogják vissza jobban a kiadások növekedését.

Az október 22-i ötpárti egyeztetésen még a pártok egyetértettek abban, hogy az MSZP és az MDF közös módosító javaslatában megfogalmazotthoz képest szigorúbb költségvetési plafon meghatározására van szükség.

A költségvetési plafon bevezetését azért kezdeményezte az SZDSZ, hogy megakadályozza az állami túlköltekezést.

Az eredeti javaslat 2009-ben - a 2008-ra tervezetthez képest - nem engedte volna növekedni a központi költségvetés kiadásait, a következő két évben pedig csak az előző évi gazdasági növekedés felével lehetett volna növelni a kiadási oldalt.