Debrecen a Fidesz egyik fellegvára. Kósa Lajos éppen tíz éve polgármester, azóta a város erőteljes fejlődésnek indult. Sok vidéki polgármester példamutatónak tartja, amit a cívis város vezetése végez. AZ SZDSZ azonban csütörtöki sajtótájékoztatóján arra próbált rávilágítani, mindezt milyen áron érte el a Fideszes többség. A liberális párt debreceni vezetői szerint Kósa az adósság városát csinálta Debrecenből.

Gadus István, az SZDSZ hajdú-bihari elnöke és Kovács László, az SZDSZ volt debreceni polgármesterjelöltje állítja, tíz éve Debrecen még kiegyensúlyozott költségvetéssel bírt. Ám úgy látják, mára végletesen eladósodott. Állításuk szerint a város 35 milliárd forintos adóság állománnyal rendelkezik. Gadus számításai szerint a költségvetés főösszege 55 milliárd forint a forgalomképes vagyon pedig 20 milliárd.

A Hírextra megkeresésére a debreceni polgármesteri hivatal mindezt cáfolta. Közölték, 1998-ban - az MSZP-SzDSz-es városvezetés leköszönése után – a város egyáltalán nem volt kiegyensúlyozott gazdasági helyzetben, sőt, a fizetésképtelenség határán állt. Ők úgy látják, éppen Kósa Lajos irányításával sikerült Debrecen gazdasági helyzetét stabilizálni, majd növekvő gazdasági pályára állítani.

Pénzügyi háború

A Fidesz frakció állítása szerint a város vagyona az 1998-as állapotokhoz képest több mint 60 milliárd forinttal nőtt 283,9 milliárd forintra. Az önkormányzati vállalati vagyon értéke ebből meghaladja a 100 milliárdot. Az SZDSZ-es állításokkal szemben ők az önkormányzat adósságállományát nekünk 13,6 milliárdban adták meg. Az 59 milliárd forintos költségvetési főösszeghez viszonyítva az adósságráta 23,18 százalék, míg a teljes önkormányzati vagyonhoz viszonyítva 4,8 százalék.

A jelenlegi városvezetés kitért arra is, hogy 1998-ban az MSZP-SZDSZ- városvezetés 18 milliárd forintos költségvetési főösszeg mellett 2,8 milliárd forint adósságállományt hagyott hátra, úgy hogy a város 20 ezret meghaladó lakásállományából közel 15 ezer lakást értékesített.

Az adósságállomány növekedésére a Fidesz szerint az MSZP-SZDSZ kormány hivatalba lépését követően az önkormányzatok finanszírozásának 2003-as megváltozása miatt került sor, addig változatlan volt. 10 év alatt számításaik alapján 11 milliárd forinttal nőtt a város adósságállománya és több mint 60 milliárd forinttal nőtt a vagyona.

Mint mondják, átszervezték a város vállalkozói vagyonát, amely korábban veszteséget termelt ezt a város költségvetésének kellett finanszírozni. Most ezen vállalkozói vagyon átlagos éves adózás előtti eredménye 1,5 milliárd forint. A polgármesteri hivatal adataiból kiderül, hogy a Vagyonkezelő Zrt. 21 milliárd forint nettó éves árbevétel és 100 milliárd forintot meghaladó vállalati érték mellett 12 milliárd forint adósságállománnyal rendelkezik.

Akkor most mi van?

Hogy pénzügyekben ki hazudik, nem sikerült rájönnünk. De az látható, hogy a két fél számadatai még köszönőviszonyban sincsenek egymással. Valami tehát biztos nincs rendben. Ha csak a tényekből kell kiinduljunk látható, hogy Debrecen az utóbbi évtizedben rengeteget fejlődött csarnokok épültek, világsztárokat lát vendégül színpadain, és végre a világhírű kiállítások sem csupán a fővárosba jutnak el.

Ehhez biztosan komoly pénzekre volt szükség. Hogy ezt honnan teremtette elő a polgármester csak sejteni lehet: hitelből. A hitel azonban csak akkor rossz dolog, ha nem térül meg. Hogy így lesz-e, egyelőre nem lehet megállapítani. A politikai futamokat persze le kell játszani előre is, hátha bejön. A számokkal dobálózni viszont nem szerencsés, mert előbb-utóbb kiderül ki beszélt mellé.

Volt-nincs demokrácia

A két SZDSZ-es politikus szerint az elmúlt tíz évben Kósa „sikeresen felszámolta Debrecenben a demokrácia alapjait, a partvonalon kívülre szorította az ellenzéket, és ma Debrecen lakói nem kaphatnak valós képet városuk helyzetéről.”

Erre reagálva a fideszes városvezetés felemlítette, hogy a liberális kormányzás alatt – 2006 őszén egy demokratikus országban megengedhetetlen módon - ártatlan emberek százait verték meg és vettek őrizetbe Budapest utcáin. Hozzáteszik: „demokrácia hiányáról és a gazdasági problémák elfedéséről beszélnek, amikor a két évvel ezelőtti „dübörgő gazdaság” hazugságkampányuk és az e mögötti kormányzati teljesítmény ma Magyarország gazdasági problémájának alapvető oka.”

Majd leszögezik, hogy Debrecenben kétség sem férhet az önkormányzati intézmények demokratikus működéséhez: az ellenzék képviselői ugyanolyan jogokat gyakorolnak, mint a többségi frakció tagjai.

Narancsszínű pénzek

Az SZDSZ-es politikusok kifogásolták azt is, hogy "hatalmas Fidesz-klientúra épült ki a városban. A fideszes képviselők családtagjai, rokonai kerülnek hivatali, intézményi pozíciókba szemérmetlenül. A városvezetés körül olyan cégháló szövődött, amely a város beruházásainál jelenik meg és ellenőrizhetetlenül élnek meg közpénzekből".

Erre a nem kívánt reagálni a városvezetés, ám megjegyezhetjük, nem lepődnénk meg, ha így lenne. Ahogy így van ez minden önkormányzatnál. Tisztában van mindenki a politikai kulturálatlanságnak azzal a fokával, hogy nem annak ad a város megbízást, aki a legolcsóbb, vagy legjobban ért hozzá, hanem aki haver vagy rokon. Ebben az országban sajnos mindenki ezt teszi.

Hiba a nemzeti-keresztény hagyomány?

Kovács László hibának tekinti azt is, hogy az elmúlt 10 évben leplezetlenül a múlt század keresztény nemzeti hagyományait éleszti újra. "A Wass Albert-kultusz, Tisza István dicsőítése, az Őrváros szerep hangsúlyozása kirekeszti a város lakóinak jórészét, és az őket képviselő politikai erőkkel semmilyen párbeszédet nem hajlandóak folytatni" -mondta.

A városvezetés erre sem reagált érdemben. Mi viszont feltehetjük a kérdést: mi a baja a nemzeti vagy a keresztény hagyományokkal a liberális politikusoknak? Melyik a gond? Egy liberális gondolkodónak mindenre nyitottnak kell lennie: a keresztényre is és a nemzetire is. Mivel Magyarországon élünk ez a kijelentés érthetetlen.

Kósa Lajos munkásságát biztosan sokat fogjuk még cincálgatni. Mint az ellenzék egyik legismertebb – és legnépszerűbb – politikusa természetes, hogy kereszttűzben áll. Tevékenységének eredményeit majd újabb tíz év múlva érdemes és lehet valóban megítélni.