Százéves és annál is idősebb emberek nagy segítségükre lehetnek kutatóknak, akik a hosszú és egészséges élet titkát keresik. Méghozzá azáltal, hogy ezek az aggastyánok olyan géneknek lehetnek a birtokában, amelyek megvédik őket a különböző betegségektől öregkorukra.

Fitt aggastyánok

Az Egyesült Államokban minden tízezer ember közül egy eléri a százéves korhatárt, ami azt jelenti, hogy nagyjából hatvanezer centenáriumot megélt ember éldegél Amerikában. Ebből több mint hetvenen már a száztizedik évüket tapossák. Tudósok az elmúlt tíz évben tátott szájjal bámulták ezeket az embereket, akik gyakran teljesen függetlenül, minden komolyabb segítség nélkül élik mindennapos életüket, mivel semmilyen rokkantság nem gátolja őket.

Hogy jobban megértsék ezt a fajta különleges hosszú életet, a kutatók százéveseket toboroztak, hogy átfogó fizikai és genetikai vizsgálatokat végezhessenek rajtuk. Ami igazán felkeltette a tudósok figyelmét, az a tény, hogy néhányan az aggastyánok közül el voltak hízva és kemény dohányosok voltak. Mindezek a rizikófaktorok ellenére, az öregek szinte kivétel nélkül makkegészségesek voltak egészen az életük utolsó pár hónapjáig, vagy teljesen az életük végéig.

„Valószínűleg a szerencse is közrejátszott abban, hogy ezek az emberek ilyen szép kort tudtak megélni minden egészségügyi probléma nélkül, de a családtörténetek alapján kiderült, hogy a genetikai tényezők sem elhanyagolhatók” – mondta Nir Barzilai a new yorki Albert Einstein Főiskola genetikusa. Tény: húszszor nagyobb az esély arra, hogy egy százévesnek időskorú rokonai legyenek, mint hogy egy átlagos ember rendelkezzen agg hozzátartozókkal.

Génkeresés

A kutatók célja az volt, hogy megtalálják azt az apró genetikai különbséget az egyes személyek között, amely tartalmazza a hosszú élettel kapcsolatos géneket vagy géncsaládokat. Ha sikerül megérteni az öregedés biológiáját, akkor lehetségessé válik olyan gyógyszerek kifejlesztése, amelyek segítik az egészséges öregedést és megszüntetik az idős korhoz kapcsolható betegségeket, mint a rák, a cukorbetegség, az ízületi gyulladás, a magas vérnyomás és a szívelégtelenség.

Az első genetikai jelek, amelyek az öregedés lassítására utalnak, olyan állatkísérletekből származnak, ahol tesztelni lehetett egyetlen gén hatását az átlagéletkorra. Ezekből a korai kísérletekből nyilvánvalóvá vált, hogy az inzulin és a receptorai elhanyagolhatatlan szerepet játszanak a hosszú életkor elérésében a gombáktól egészen az emberekig.

„Az inzulin áll annak a biológiai rendszernek a szívében, amelyik azért felelős, hogy az általunk megevett ételt energiává alakítsa át” – meséli Bradley Willcox a Hawaii Egyetem kutatója. Az ő csoportja fedezte fel azt az inzulin jelátvivő rendszerében szerepet játszó gént (FOXO3A), amely 95 évesnél idősebb japán embereknél feljavította az energia felhasználást és jobbá tette az inzulinra való reakciót.

A százévesek vérének vizsgálata közben a kutatók nagyobb mennyiségű és nagyobb méretű HDL (magas sűrűségű lipoprotein vagy „jó koleszterin”) molekulákra bukkantak. Későbbi genetikai vizsgálatok során kiderült, hogy 24 százaléka a százéves askenázi zsidóknak a CETP (egy enzim, amely fontos szerepet játszik a koleszterin anyagcseréjében) génjének egy eltérő változatával rendelkezik. Ez a típusú gén csökkenti a CETP-fehérje mennyiségét a vérben, és ez egyenes összefüggésben van a magas vérnyomás, a szív és érrendszeri betegségek és a memóriavesztés esélyének redukálásával.

A CETP-t gátló anyagokkal (mint pl. a Pfizer Torcetrapib nevű terméke) próbálta a gyógyszeripar megnövelni a kezeltek HDL szintjét, és ezáltal megóvni őket különböző szívbetegségek kialakulásától. De a kísérletek 2006-ban leálltak, miután kiderült, hogy ez a fajta eljárás megnöveli a szívroham és egyéb mellékhatások (rák, fertőzések) kockázatát.

Mindennek ellenére a kutatók optimisták maradtak a CETP-gátlókkal kapcsolatban, mivel a Torcetrapib bukása olyan vérnyomásra ható elemekkel volt összefüggésben, melyek nem kapcsolódnak a CETP gátlásához. A Merck nevezetű gyógyszergyártó óriás jelenleg is tesztel egy új CETP-gátlót, ami az Anacetrapib nevet kapta. Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy bármilyen előnnyel is jár majd a gyógyszer az életmeghosszabítás terén, az egyáltalán nem biztos, hogy a szívbetegségek kockázatát is képes lesz csökkenteni.

„Azt már régen tudjuk, hogy mire van szükség a késő nyolcvanas évek eléréséhez: abbahagyni a dohányzást, mozogni, helyesen étkezni és csökkenteni a stresszt. A további pluszon dolgoznak a kutatók, hogyan lehet meghosszabbítani az életet úgy nyolcvanötről száz évesre. Azonban sosem lesz egy csodatabletta, amely segítségével tovább élhetünk” – mondta Thomas Perls, a Boston Egyetem öregedéskutató programjának vezetője.