Az első áramot termelő atomreaktort 1951-ben helyezték üzembe az Egyesült Államokban, ez egy épület világítását látta el. Az első, 5 megawattos szovjet atomerőművet 1954. július 27-én kötötték a villamoshálózatra, Amerikában 1963-ban lépett üzembe az első, versenyképes áron áramot termelő reaktor. Az atomenergia hasznosítása a hetvenes években lelassult, megítélését nagyban rontotta az 1979-es harrisburgi, majd az 1986-os, immár emberéleteket is követelő csernobili baleset - mindkettőt a biztonsági előírások szigorítása követte. Ma 32 országban 440 erőművi reaktor működik és több tucatnyi épül.

A magyar atomerőmű alapkövét 1975. október 3-án rakták le Pakson, ahol a Duna közelsége miatt kellő mennyiségű hűtővíz állt rendelkezésre. A vállalat 1976-ban jött létre, 1992 óta részvénytársaságként működik. A berendezések szállításáról 1979-ben kötöttek szerződést a szovjet partnerrel, az első reaktorblokk 1983. november 3-án, a második 1984. szeptember 6-án, a harmadik 1986. szeptember 28-án, a negyedik 1987. augusztus 15-én lépett működésbe. A négy VVER 440/213 típusú nyomottvizes reaktor együttes teljesítménye 1760 MW - ez az ország áramszükségletének 38 százaléka, s a legolcsóbban előállított energia. A paksi reaktorok a világ első huszonöt blokkja között vannak teljesítményük kihasználtságát tekintve. A második ütemben tervezett két 1000 MW-os reaktor nem épült meg, de az atomerőmű négy reaktorának üzemidejét 30-ról 50 évre növelték, teljesítménynövelő programot kezdtek és ismét felmerült egy új atomerőművi blokk építésének gondolata.

Az erőmű fűtőanyaga enyhén dúsított urán-dioxid, egy reaktorba 42 tonna kerül. Az elhasználódás után a kötegeket pihentető medencében, víz alatt tárolják, majd öt év után biztonságos konténerekben szállítják Oroszországba újrafeldolgozás céljából. Az erőműből kikerülő kis és közepes radioaktivitású felszerelések, eszközök tárolására Bátaapáti mellett a napokban adták át a Nemzeti Radioaktív Hulladéktárolót.

A paksi atomerőmű 2-es számú blokkjában 2003. április 10-én a hétfokú skálán 3-as fokozatú baleset történt. Karbantartás közben radioaktív gázszivárgást észleltek a blokkokat nem érintő ideiglenes tisztítótartálynál, a fűtőanyag-kazetták túlhevültek, megsérültek. 19-ére csökkent a sugárzás, helyreállt a tartály hűtése, a radioaktív gázt eltávolítására szűrőrendszert és ellenőrző műszereket helyeztek el. Senkit sem ért a határértéket meghaladó sugárzás, 20-án a kiáramló gáz aktivitása üzemi mértékre állt vissza. Az üzemzavar kárelhárítása 2007-re fejeződött be, a helyreállítás kétmilliárd forintba került.