A Tudomány ünnepe
Díjnyertes muslicaportré, vérsejt az élő lárvában, pollenek egy pitypang bibéjén, szőrszál a szőrtelenítő habban, megnyúlt nylonzacskó polarizációs képe - ilyen és ehhez hasonlatos felvételek szerepelnek Márkus Róbert kutatóbiológus Parányi történetek cím
2008. november 3. hétfő 19:35 - Hírextra
Márkus Róbert, a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének tudományos munkatársa évek óta készít mikroszkópos felvételeket. Az intézetben folyó kutatások eredményeit, egy-egy tárgyat, élőlényt rögzít. Nemrég megnyerte a Holland Királyi Akadémia 200. születésnapjára kiírt fotópályázat egyik kategóriáját Ecetmuslica-lárva egy csepp vízben című fotójával. A felvételt ez év februárjában a Nature című tekintélyes tudományos folyóirat is közölte.
Mint az MTA honlapján a kutatóbiológussal készített interjúban olvasható, Márkus Róbert általában hosszan gondolkodik a kidolgozásra szánt témán. Jó példa a levéltetvek esete, amelyekkel közel két éven át foglalkozott, míg végül rájött, hogy nem magát az élőlényt, hanem inkább a "bőrét", a kitinvázt kell lefényképezni.
"Ez azért hosszadalmas folyamat, mert mielőtt egy ötletből fotó lesz, különböző mikroszkópokkal, nagyítókkal vizsgálom a mintát egészen addig, míg meg nem találom a megfelelő világítást és látóteret. Más esetekben egyszerűen a kíváncsiság vezet, erre példa a szőrtelenítőhabban lévő szőrszál fotója, ahol látni szerettem volna, pontosan hogyan mállik el a szőrszál.
A kép hatásosságához hozzájárult az is, hogy mint egy mozaikot, nyolc önálló, nagy felbontású fotóból raktam össze a végső változatot. Ez persze egyfajta trükk, de a régi fotók részletgazdagsága csak így idézhető elő a mai mikroszkópikos felvételeken" - magyarázta a tudós.
Ami a színpompás felvételeket illeti, az Egysejtű csillagszőr a gyöngyvirágcserje (Deutzia scabra) levelének alsó epidermiszéről című felvételen a fedőszőrök ezrei láthatók, amelyek sűrű szövedékként védik a növényeket a túlzott párologtatástól és a hidegtől. Ez a csillag alakú képződmény egyetlen sejtből alakul ki; később a sejt elhal, belsejét levegő tölti ki, így mikroszkopikus szigetelővé válik.
A kutatóbiológus felvételein szerette volna megmutatni, hogy mekkora egy baktérium, s mikroszkóppal kalandozott a gyógyszerkristályok világában, bemutatja a sóférget, az Artemia salinát, ahogy közvetítésével az érdeklődők láthatják a megnyúlt nylonzacskó polarizációs képét is.
Márkus Róbert hétfő délután A mikroszkópos fényképezés műhelytitkai címmel a fotózás és a tudomány iránt érdeklődőknek interaktív workshopot is tartott az Akadémián.
A Földnek, a víznek, a levegőnek, a tűznek, valamint az embernek szentelik a magyar tudomány ünnepének első hetét: hétfőtől péntekig az egyes napok tematikus előadásaihoz kapcsolódóan filmvetítéseket szerveznek az Akadémián.
A tudománynapi filmklub keretében a közönség naponta láthat egy-egy kiemelt dokumentumfilmet, amely valamilyen módon kötődik a nap témájához. Ezt követően levetítik Rockenbauer Pál Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatának egy-egy epizódját. A napot egy-egy akadémiai intézetet bemutató kisifilm zárja.
Hétfőn a Davis Guggenheim által 2006-ban rendezett Kellemetlen igazság című Oscar-díjas filmet vetítik. Az alkotás, amely Al Gore volt amerikai alelnöknek Nobel-békedíjat eredményezett, rávilágít arra, hogy az emberiség időzített bombán ül. Amennyiben a Földön dolgozó tudósok túlnyomó többségének igaza van, csupán tíz évünk maradt, hogy megakadályozzunk egy óriási katasztrófát, amely egész bolygónk klímarendszerét megváltoztatja.
Kedden Hubert Sauper Darwin rémálma című, 2004-ben forgatott filmje szerepel a műsoron. Az MTA honlapján szereplő ismertetés szerint 1950-ben a tanzániai Viktória-tóba mesterségesen betelepítették a nílusi sügért, amely ragadozó lévén rövid időn belül kiirtotta a tó őshonos halállományát. Ezzel felborították a tó élővilágának egyensúlyát, ökológiai katasztrófát előidézve. Ugyancsak kedden vetítik Élet a genomika korában címmel az MTA Szegedi Biológiai Központját bemutató kisfilmet.
Szerdán a Török Zoltán rendezte Termiklovagok (2004) című filmet mutatják be. A rendező egyike annak a három magyar siklóernyősnek, akik a barátságtalan trópusi termikekkel küzdenek magasan a brazil tájak felett repülve. Új világrekordot akarnak felállítani, mégpedig úgy, ahogy még soha senkinek sem sikerült: csak átlagos felszerelést használva, csupán kárpát-medencei meteorológiai tapasztalataikra támaszkodva. A szerdai műsorkínálatban Nemesített agrárium címmel szerepel az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetét bemutató kisfilm.
A csütörtöki előadásokhoz kapcsolódóan vetítik a Tóth Zsolt Marcell által rendezett A tűzben született sziget (2006) című filmet. Az ismertető szerint az Atlanti-óceán közepén, 4500 méter mélységben vulkanikus hegylánc kanyarog: ez a geológiai határ Európa és Amerika között. Itt találhatók a Föld legaktívabb tűzfészkei, s itt emelkedik a víz fölé Izland szigete, mely "a geológusokon kívül, turisták ezreit kápráztatja el a Föld mélyéből feltörő gigászi erők és a fagyos felszín évezredek óta vívott harcának látványos geotermikus jelenségeivel". Ugyancsak csütörtökön mutatják be az Ahol a molekulák készülnek című dokumentumfilmet, amely az MTA Kémiai Kutatóközpontját mutatja be.
Pénteken Jean Rouch Én, egy néger című, 1958-ban forgatott, francia nyelvű, angol feliratozással ellátott filmjét láthatják az érdeklődők. Az alkotás két nigériai fiatalember mindennapjait mutatja be, akikkel a nézők együtt barangolhatják be az elefántcsontparti nagyváros, Abidjan szegénynegyedének, Treichville-nek összes társadalmi intézményét.
Az ingyenes rendezvénysorozatra az info@tudomanyunnep.hu e-mail címen lehet jelentkezni.
Forrás: MTI